Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - A MEGYE ÚJJÁSZERVEZÉSÉTŐL AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOM MEGINDULÁSÁIG

gének helyesebb megtanulásáért olyatén felszabadított inas három esztendeig vándoroljon; azonban a mester köteleztetik, hogy az inasát keményen ne tartsa, és őtet a mesterségének megtanulásától maga más házi szolgálataira nézve el ne vonja, hanem abban gyakorolja, és minden jóban és isteni félelemben helyesen oktassa, ha pedig az alatt, míg az inas tanulóesztendeit kitölti, a mesterének halála történnék, a céhnek gondja legyen az inasra és rendelést tegyen iránta, ha az özvegynél maradjon-e? Vagy más céhbeli mesterhez, akinél mesterségének tanulását helyesen végezhesse, adattassék-e?... Kelt Bécsben, december hatodikán, az Úr ezerhétszázhetvenharmadik évében Mária Terézia s. k. Részletek a szegedi és hódmezővásárhelyi céhek szabályzataiból. 1730—1847. Kiadva: OLTVAI 65—77. PP50—51. processio=körmenet, offertorium=felajánlás, magistratualis commissarius=tanácsi biztos, articulus=törvény vagy szabályzat cikkelye, confiscál=elkoboz, oktava=nyolcad, 1 font = 0,56 kg 133 1735 tavaszán Békés és a szomszédos megyékben az állami és a megyei adók és a földesúri szolgáltatások növekedése miatt parasztfelkelés tört ki. A Rákóczi nevében szervezkedő elégedetlenek megnyerték Péro (Jovan Szegedinac) pécskai rác határőrkapitányt is. A felkelők táborát a katonaság és a fegyverre kelt nemesek túlereje Erdőhegynél 1735. május 9-én szétverte. Pérot és a vezetőket kivégezték. Csanád megye elég közel volt a mozgalmakhoz, és annak hatására a lakosság jelentős része jószágaival együtt elmenekült. Ebben része volt annak is hogy a felkelés leverésében a Maros-menti szerb határőrök is részt vettek, akik addig is számos alkalommal nyugtalanították a magyar lakta helységeket, Makót és Földeákot. Most azonban a megye mind a négy helységének -Makó, Földeák, Battonya, Tornya lakossága jobbnak látta a biztonságosabb temesi részekre menekülni. Battonyának túlnyomó részt szerb, Tornyának magyar és román lakossága volt. Az alább közölt levelet Csanád megye nemesi közgyűlésén 1735. augusztus 8-án ismertették. A levelet azzal továbbították Szegedről Makóra, hogy minden helységben hirdessék ki, és „...akik elszéledtek volna is, azok is mennél előbb bátran és félelem nélkül lakóhelyeikre visszatérjenek." Méltóságos Báró Orczy Ő Nagysága Fölséges Császár és Koronás Királyunk mostanság Gyulánál toborzó Militiájának Kommendánsa parancsolatjábul Kinek Fölséges Urunktul teljes Plenipotentiája és hatalma vagyon, adatik tudtokra minden helységeknek, Bíráknak és lakosoknak, nemkülönben mind azoknak, az kik