Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TIZENÖTÉVES HÁBORÚTÓL A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG

(...) Dobóczi Ferencznek jutott az melly Rácz faluk nekem jutottak az mellyeket én birok ezek rendszerint (...) Csanád Vármegyében Batida, Gorsa, ezeknek is a fele Szent Tornya, Csarpa, Derekegyház, Fejéregyház (...) A szendrői vitézek csanádi rác falvakat kódoltainak. 1642—1667. „Connotationes diversae ab Anno 1642 usque Anno 1667" OL. E-148, N.R.A. Fasc. 1838, Nr. 61. Magyar. Kiadva: BOROVSZKY SAMU : Egy alajbég telepítései. Adatok az Alföld XVII. századi történetéhez: Akadémiai Értekezések a Történeti Tudományok Köréből XIX. köt., 6. sz., Budapest 1901,14—22. — A tatár pusztítás nyomában a törökök által betelepített rácok magyar adóztatásáról bővebben: SZAKALY FERENC: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp. 1981. 179. 110 Borsod-Csongrád vármegye a XVII. század második felében egy ideig olyan rendszeresen végezte teendőit a török uralom alatti területen, mintha a török ott se lett volna. Szegeden élt a vármegye egyik szolgabirája, aki a Borsod vármegyei alispán utasítására egy birtokügyben Algyőn szabályos tanúvallatási jegyzőkönyvet állított össze, és azt felküldte a vármegye székhelyére. A magyar vármegyei élei újraéledése tehát a királyi adózáson, s a portyázó katonák elleni védelmen kívül a magyar birtokviszonyok megerősödését is jelentette. Ahogyan Szeged város, úgy a különböző földesurak is bemutatták a vármegyénél privilégiumaikat, és azok törvényesítésére törekedtek. Anno 1668 die Septembris, Én Szegedi Szűcs Gellérth, Nemes Csongrád Vármegyének Eskütt Szolga Bírája, látván Nemes és Nemzetes Szepessy Pál, Borsod és Csongrád vármegyének Vice Ispánjának Commissioját, a Tekintetes és Nagyságos Buzini Keglevith Miklós Úr eő Nagysága Instantiájára mentem ki Al Gyó' nevű Csongrád Vármegyében lévó' faluban, ültem le az én hites Társommal, János Deákkal. Inquisitiokra nékem adatott Auctoritasom szerint, illyen Deutrumnak propagálására. De eo ütrum, Te Tanú, tudod-é hogy Győnek Csongrád vármegyében több Ura volt volna Buzini Keglevith Uramnál eő Nagyságánál? [1.] Tanú, Mezző Szegeden lakozó Csongrád vármegyében, Annorum 65, hite után azt vallya, hogy egyébb Urát nem tudja Buzinyi Keglevith Uramnál, eő Nagyságánál! [2.] Tanú, Sövénházon lakozó Szeri Mihály, Thucz Mihály Úrnak jobbágya, Csongrád vármegyében, Annorum 76, hiti után azt vallya, hogy nem tud egyébb