Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TÖRÖK BERENDEZKEDÉSE, A MEGYEI KERETEK FELBOMLÁSA 1542—1596

Makó város, 595 adófizető' [hane], magyar nevek, Nagy Szőreg falu, 29 adófizető [hane], délszláv nevek, Szent Iván falu, 30 adófizető [hane], magyar nevek, A csanádi náhije lakott települései az 1579—80. évi részletes összeírás idején. Isztanbul, Basbakan­lik Arsivi, Tapo defteri No. 580. Keltezése szerint 987. mohamedán év, tehát 1579. II. 28.—1580. II. 17. közötti évben íródott. Török. Vass Elődfordítása. — A fenti helynevek már délszláv kiejtés szerinti eltorzított alakjukban kerültek lejegyzésre, s ezért magyar kiejtésüket zárójelben tüntettük fel. Az adófizető fogalma alatt csak a falusi gazdákat, esetlegesen a házzal rendelkező zselléreket érthetjük. így az adófizetők száma egy-egy falu teljes lakóinak számát nem meríti ki, mivel a va­gyontalan cselédeket nem tartalmazza. Általában még az adófizetők számához 30—40%-ot lehet hozzászámítani, hogy egy-egy falu egész népességét hozzávetőlegesen megítélhessük. 94 A Szeged-Alsóvárosban a régi Balog utcában élő mészárosoknak és céhüknek több török kiváltságuk is volt; a mészáros szakmát Szegeden kizárólagosan csak nekik volt szabad gyakorolni. Saját főbírójuk volt, s ezzel testületi önállóságot alkottak a szegedi városi tanácstól elkülönülve, török adókedvezményekben is részesültek. Mind­ezek fejében a szegedi mészárosok az Eger, Temesvár, Belgrád, Buda és Gyulafehér­vár közötti török levelezést bonyolították le, és a török csapatokat kalauzolták. A mé­szárosok ugyanis távoli országrészeket is bejártak vágómarhák beszerzése és eladása céljából, s így jól ismerték az utakat. Török kiváltságaikat, mivel az szinte egyedül­álló volt a magyar hódoltsági területen, még a török hatóságok sem mindig ismerték el, s ezért a mészárosok állandó védelmet kerestek, és török kiváltságleveleiket folyton megújítani kényszerültek. A levélíró, a budai pasa tolmácsa Mehmed, magánlevél formájában figyelmezteti a szegedi fejadóbeszedőt, hogy most a mészárosokat nem vezette a budai pasa elé, ezért vigyázzon és a mészárosok fejadómentességét ismerje el, mert a pasa igazságot fog tenni. ...Mélyen tisztelt jóakaró testvérem Piri Bég! Üdvözletem után szeretettel tuda­tom, hogy miután e végvidéken a kormányzást illető levelek hordására, sem az át­kozott ellenség, sem a mohamedánok részéről semki sem vállalkozott, a szegedi mészáros céh vitte és küldte ezeket Belgrádra, Temesvárra, Egerbe, Budára és egyéb helyekre, ezenkívül kalauzolta a mohamedán hadakat [t.i. a török hadsereget] és az Erdélyből jövő leveleket gyorsfutárok által szállította. Ezen szolgálataik jutalmá­mául illő, hogy az általuk saját maguk közül választott bíró a fejadó [dzsizje] és az adófizetőktől [reája] fizettetni szokott egyéb illetékek alól fel legyen mentve. Testvé­rem! az adófizetők [reaják] által fizetett fejadót és egyéb tartozásokat vájjon méltá­nyos dolog-e azoktól is követelni, kik olyan szolgálatokat teljesítenek? Hiszen a

Next

/
Thumbnails
Contents