Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TÖRÖK BERENDEZKEDÉSE, A MEGYEI KERETEK FELBOMLÁSA 1542—1596

kezeik között lévő fényes rendelet éppen erre való tekintetből adatott ki és midőn te annak tartalmához nem alkalmazkodva ezeket sanyargatod, bizonyára helytelenül cselekszel! ím most ide jövének, hogy általad okozott sérelmeiket Szerdár Urunk Ő Nagysága [a budai pasa egyik címe] elé terjesztvén bepanaszoljanak! Lebeszélvén őket ebbeli szándékukról, jelen soraimmal kívántalak megkeresni avégett, hogy ezen adófizetők [reaják] nyomorgatásával hagyjál fel! Szolgálataik jutalmául fényes rendelet által vannak felmentve, bírájukat hát ennek ellenére se fejadóval, se más követeléssel ne terheld. Jónak és nyájasnak mutasd magad irányukban, hogy kedvetlenség ne érjen! Ezt kívántam barátságosan a tudtodra adni. Ha ezen mészárosok szolgálata netalán pénzbe kerülne, arról a kincstár értesíttetni fog. Ezt is értsd meg és magadat a mondottakhoz tartván, az alattvalókkal békében légy! Különben híred, neved tartós legyen! MEHMED AGA, a Szerdár Ő Nagysága tolmácsa... U.i. Ő Nagysága természetét ismerve a mészárost nem bocsátottam eleibe. Azonban e levelem folytán afelől is barátságosan kívánlak értesíteni, hogy ez újabb panasz esetében aligha fogna sikerülni. [Külső címzés]: Szegeden a fejadó beszedésével megbízott Piri Bég Ő Kegyelmének adassék... Mehmed Aga levele Piri béghez a szegedi mészárosok ügyében. 1580. Csongrád megyei Levéltár. Szeged. Tőrök. Fordította és kiadta SZILÁDY ÁRON. TMTE288—289. Újabb kiadása is megjelent OLTVAI FERENC: Szeged múltja írott emlékekben 1222—1945. Szeged 1968. 44—46. — Korábbi fordításban több török szó helytelen átírásban szerepelt és a levél írójának neve „Muhagen Aga" formában szerepelt, ezeket a ma használatos leírásban adtam meg. Az 1571—1662 közötti időszakból 49 olyan irat maradt fent, amely a szegedi mészárosok ügyeit tárgyalja. A legrégebbi, 1571. november 19-i levelében Musztafa bin Dervis szegedi kádi (török jogtudós, bíró) írja, hogy a mészárosok a különböző vidékekre szóló leveleket régi időktől mind e napig hordozzák, s hogy eredetileg 35-en voltak. Valószínűleg az 1620-as évekből származó másik levél már elmondja róluk, hogy azelőtt 33-an voltak, de a kemény télben egyik elhalt, a másiknak keze-lába elfagyottj és némelyek a tatárok vagy az átkozott hajdúk által megölettek. Most a városi lakosság néhányukat a mesterségétől akarja megfosztani. A 13 szegedi mészáros panaszában elmondja ekkor, hogy ha még hármukat-négyüket mesterségétől megfosztják, elszélednek. Úgy látszik, az 1600-as években a mészárosok és a városi tanács viszálykodása még jobban kiújult, s a mészárosok török adómentességét a városiak egyre jobban támadták, a mészárosok létszámának csökkentését kívánták elérni.