Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TÖRÖK BERENDEZKEDÉSE, A MEGYEI KERETEK FELBOMLÁSA 1542—1596

ama vidék hajóiból, s azután mint ezen hajók kapudánja, az összeszedett és ide szállított élelmiszereket, ti. árpából és lisztből 124 800 kilét — isztambuli kilét értve — továbbá 40 ezer kile búzalisztet, ama hajókra rakatta azután a Duna hátára bocsátván, naponként folytonosan ment a kijelölt hely felé... ...Ugyanezen a napon [1543. júl. 29.] Szulejmán szultán ő felsége olyan parancsot adott szolgájának, Jahjapasaoglu Mehmed pasának, hogy maga mellé véve fiát, Arszlán béget, aki Vulcstirin bégje és Dervis béget, a szegedi béget menjen Bécs felé és hozzon nyelvet... ... a hajókat is Budához küldte és Dervis bégnek azt a parancsot adta, hogy ott csináltasson hidat. Az tehát megérkezett és a hajókból és a lerombolt régi hídból nyert faanyagot összeszedve hozzáfogott a híd csináltatásához. Továbbá Ali bégnek, aki a dunai hajók kapudánja volt, ismét azt a parancsot küldte [ti. a szultán] hogy maradjon ott, ne jöjjön és a hajókra jól vigyázzon. Az tehát ott maradt és nem jött ide. Ellenben a tulajdonképpeni dunai kapudánnak, Szinán Agának azt parancsolta, hogy menjen Tata felé bizonyos számú ágyús hajóval, s azonkívül száznál több sajkával... SZINÁN CSAUSZ: AZ 1543. évi hadjárat története. (Részlet) Kiadva: THURY II. 284—285. 332. 343. — A szegedi szandzsák működéséről tanúskodó török feljegyzések, ha Hammer József fordítását és Thury József fordítását összevetjük, azt látszanak bizonyítani, hogy Szulejmán szultán 1542. nov. 24-én kiadott parancsát a magyarországi hadjáratra való előkészületekre, csupán később hajtották végre. így Ali, brusszai szandzsákbég tulajdonképpen a hajók és az élelem begyűjtését Belgrád körül kezdte el, s ide jött le Szinán szegedi bég is. A szegedi szandzsák vezetését akkor (az 1542. nov. 24. utáni napokban) más, eddig ismeretlen bég vette át, mivel Dervis bég csupán 1543. júl. 29-én, Esztergom török ostromában, tűnt fel először. A szegedi szandzsák működéséről KÁLDY NAGY GYULA, (A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Budapest. 1977. 8.) annyit állapított meg: „Szegedet 1543 tavaszán (vagy még korábban) foglalták el", s ugyancsak ott „egy zsoldjegyzék szerint 1543 júliusára a szegedi szandzsákot (livát) is kialakították". Ez a zsoldjegyzék pedig a következő: VELICS — KAMMERER; I. 7. A szegedi várhoz tartozó kalocsai vár csapatainak lajstroma 950-ik évi Rebi ülahir hótól Dzsemazi ülahir hóig, vagyis 1543. júl. 3-tól szept. 28-ig. Eredeti kézirata: Bécs, Nemzeti Könyvtár. Török Kéziratok, Mxt. 550. 80 1543 farsangjától, a szegedi szandzsák megalakulásának idejétől az 1551—52-es török hadjáratok idejéig, amikor a Maros-menti várak a török kezére kerültek, ketté vált megyénk története. A Duna-Tisza közi rész, a Török Birodalomhoz, a tiszántúli, pedig Erdélyhez tartozott. Bár a váradi békét követő gyalui szerződés értelmében a tiszántúli, I. Ferdinánd királyé (1526—1564) lett volna, de a nyolc tiszántúli vármegye, köztük Csanád és Csongrád is, a gyulai részországgyűlésen, 1543. febr. 11-én,