Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)
A FÉLHOLD ÁRNYÉKÁBAN
zetbe. Főképp a mezővárosok élvezték előnyét annak, hogy a János-pártiak 153l-es budai országgyűlésén újra rendeletbe foglalták a jobbágyok szabadköltözködésének jogát. A rendelkezést az 1536-os váradi országgyűlésen is megerősítették. János király és a szegedi polgárok jó kapcsolatának bizonyítéka, hogy külön parancslevelet küldött a király Csanád-, Csongrád-, Temes-, Arad-, Békés-, Zaránd-, és Bihar megyék tisztségviselőinek: biztosítsák a törvénynek megfelelő módon a Szegedre költözni szándékozó jobbágyok zavartalan távozását. A háborús események csapásai nyomán elvesztett lakosságának egy részét, az oklevél tanúsága szerint, Szeged az említett megyénk népességéből pótolta. A király Űr saját meghagyása; János, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. királya. Híveinknek, Csongrád-, Csanád-, Temes-, Arad-, Békés-, Zaránd-, és Bihar megye ispánjainak, alispánjainak és szolgabíráinak üdvöt és kegyet. Értesültünk arról, hogy többen vannak közöttetek, akik nem engedik meg, hogy jobbágyaik falusi birtokukról mások birtokára költözzenek letelepedés céljából ama szabadság alapján, amelyet mi adtunk és engedélyeztünk, és a mi királyságunk egyebek között kiadott és hitelesített általános [érvényű] rendeletének tartalma szerint, hogy ők egyik helyről a másikra szabadon költözhessenek, sőt inkább mások jobbágyait is önhatalmúlag saját birtokaikra hurcolják nyilvánvalóan ama szabadság és rendelet tartalma ellenére, mind az isteni, mind az emberi törvény ellenére. Mivel pedig mi, mint fentebb említettük, ilyenfajta szabadságot adtunk egyszer a jobbágyoknak költözködésüket illetően, azt akarjuk, hogy valamennyi hű alattvalónk sértetlenül megtartsa azt: tehát hűségteknek és bárkinek közületek szigorúan elrendeljük és megparancsoljuk a jelen írással, hogy mostantól fogva az általános rendelkezésben megszabott büntetés mellett valamennyi jobbágyot, — akik birtokaikról az említett szabadság értelmében, melyet nekik mi adtunk és engedélyeztünk, miután a jogos földbért megfizették, és tartozásukat rendezték, ha Szeged városunkba akarnak költözni letelepedés céljából — minden nehézség és akadály nélkül engedjétek, és a ti ispánjaitok és szolgabíráitok engedjék meg, és tegyék lehetővé, és minden szokásos jogorvoslat és bírság által mindenféle módon tartsátok és tartassátok meg..., ha pedig másképpen cselekednétek, és egyébiránt hozzánk panaszok érkeznének, akkor gondoskodni fogunk arról, hogy valamennyi nyolca dos bíráskodási napon kívüli ilyenféle ítélkezés révén méltányosan intézzék, amint más hatalmaskodások esetén szokásos. Ne merjetek tehát semmiképpen más módon cselekedni, miután a jelen iratot elolvastátok és a bemutatónak visszaadtátok. Kelt Váradon Szent Márk evangélista ünnepe utáni hatodik napon [április 28.] az Úr 1536. évében. János király parancslevele hét megye tisztviselőihez. 1536. április 28. Kiadva: REIZNBR IV. 135. Latin. Blazovich László fordítása. — Az oklevél elemzésére lásd: Szeged I. 506—507.
