Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

A FÉLHOLD ÁRNYÉKÁBAN

János király 1528 őszén tért vissza Lengyelországból Magyarországra. Miközben Debrecenből Lippára tartott, hívének, Dóczi Jánosnak szegi (Szegvár) kastélyát is meglátogatta. A szegi kitérő után a Maros mentén haladva érkezett Lippára. Megyénken áthaladva nemcsak Szeget, hanem több helységet is érintett. Makó mezőváros parasztpolgárainak gazdagságára utal, hogy a király Pozsár Bálint házában szállt meg. A szemelvényben leírt események 1528 november 8-a és 29-e között játszódtak le: Dóczi Jánosnak volt egy tornya birtokán, Szegen, azt a tornyot már Ferdinánd pártja birtokolta. Az Óbudáról való Kaszás Miklós mondta a királyi felségnek: Kegyelmes király uram, ha meghallják a latrok a királyi felséged nagy hatalmát, talán megfutnak a szegi toronyból. — A király csak Dóczi János miatt tért ki Szeg felé; vele volt egy jeles ember, Telegdi Miklós. Mikor lovon futottak a nevezett torony alá, Telegdinek a lábát a várból puskával megló'tték, s egész életére mindig sántított... Elértünk Makóra. A király Pozsár Bálint polgár házában szállott meg, s ott feküdt hat napig, Bereck hitvalló napjáig. Ez alatt a hat nap alatt jött egy török követ János királyhoz Mehmed bégtó'l. A szegény király nagyon örült, mert Szegen hallotta, hogy Mehmed bég két, erővel bevett várat, Becsét és Becskereket neki adta ajándékba. A király örömmel elfogadta. Azután a király megparancsolta Mehmed bégnek, hogy jöjjön a kijelölt helyre. Mehmed bég ugyanis fel volt készülve török hadinéppel János király megvédésére az ellenpárttal szemben, mert még Ungvárról elküldte a király a magyar törököt követül Mehmed béghez, hogy várja meg őt Makónál. A találkozót egy kis falu, Tápé mellé tették, ahol rév van a Tisza folyón Makó felől. A találkozót vasárnapra tűzték ki, Szent Márton hitvalló napjára. János király el akart menni oda a kijelölt napra; Makóhoz legfeljebb két nagy mérföldre volt. A király megparancsolta a magyarok főembereinek, hogy készüljenek fel a királlyal ellovagolni a török Mehmed béghez. János király útja Debrecenből Lippára. 1528. nov. 8—29 között. Kiadva: SZERÉMI. 180—181. Latin. Juhász László fordítása. Megyénk területe 1530-tól 1541-ig János király uralma alá tartozott. Az időszak jobbára békében, nagy hadak felvonulásától mentesen telt el. A megye falvainak és mezővárosainak lakói, mivel okuk nem volt panaszra, belenyugodtak a kialakult hely-