Budapesti Értesítő, 1944. január/1

1944-01-04 [1863]

mutatni. A szövetkezetek külföldi mezőgazdasági gépeket és szerszi-' nokat vasaiéinak, amelyeket használatra beszerzési áron bocsájtanak a gazdák rendelkezéséreé Ez a segitség arra vésetett, hogy 1940-ben kereken 11,000, 1941-ben 50.000 és 1942-ben 77,000 mezőgazdasági területet munkáltak meg• Ugyanezekben az években ezek a szövetkezetek, illetve mezőgazdasági gépállomások 7,000, illetve 18,000,illetve 41,000 hektárnyi területet vetettek be. Ha a parasztgazdaságokban a-gépek befejj ez tók talajművelő és arató munkájukat, akkor az állani kézen lévő ugarok feltörésére használják őket. Minthogy az ezek által az állomások által nyújtott segitség a ja"touló mezőgazdasági árak és az időközben bekövetkezett magángépvásárlások kö-vetkeztében a török parasztság számára kezd fölöslegessé válni, az eddigieknél nagyobb mértékben fogtak hozzá az állami birtokok feltöréséhez, különösen Középkisázsiában, Ilyen módon 1942-ben 24,377 hektí búzát, 5.065 hektár árpát, 1,610 hektár rozsot és 3.5^5 hektár Babot sikerült ezekkel az állomásokkal negmüveltetni. Az 1943* évi őszi munkálatok során mintegy 79*000 hektáros területet müveitek meg, 1944-ben a mezőgazdasági gépállomások által megművelendő terület nagyságát 150»000 hektárra tervezik és végső célként azt tüz* • ték ki maguk elé, hogy ezek az állomások ma^d 350,000 hektárt fognak megművelni, /B,B,/ H••e-'-l-s i n k £$ % /ho/. A szőrmék előállitása és az avval való kereskedelem Finnországban már évszázadok óta igen jelentős szerepet játszik, 1939-ben összesen 1.100 szőmeállat tenyésztőtelep működött az országban, amelyeken összesen 24,000 darab állatot tS»: tottak. Ebben az évben körülbelül 35,000 ezüstróka, 5.000 kékróka, és 2.500 egyéb szőmésállat volt az eredmény, ani a háborús nehézségek következtében az ezüstrókáknál 1/3-ra, a kékrókáknál pedi^ a felére csökkent, mig a többi bőrök termelése a háromszorosra emelkedett. A háború kitörése óta erősen felkarolták a házi nyultenyész/t/s/ -