Budapesti Értesítő, 1944. január/1

1944-01-04 [1863]

tést, úgyhogy éhből a bőrből az idén már mintegy 100,000 darabra számi tansk, ez azonban a magas belföldi árak következtében, mint kiviteli cikk nem jöhet számításba, A szőrmekivitel a finn gazdasági életnek

v

igen jelentős bevételi forrása, 1942-ben körülbelül 50 millió finn márka értékű szőrmét szállítottak külföldre, az 1939 évi 30 millió értékű szőrEvével szeaíben és ugy hiszik, hogy 1943-ban a kivitel pénzbeli érté*

4 ke, tekintettel az időközben beállott áremelkedésre, ennél is lényegesen magasabb iesz, 1943-ban kerekem 1 millió mőkushőrt vittek ki,A -oézsmapocok bőrkivitele-a legutóbbi években 3©-ról 150^000 darabra., a tüzrókáké 5»000-ről 15,000- darabra, az ezüstrókáké 4,000-ről darabra, a kékrókáké pedig 1,000-ről 2.500 darabra emelkedett, Az állati bőrök eleinte főként nyers állapotban kerültek a külföldre, most azonban az export előtt mindig nagyobb mértékben dolgozzák ki azokat, A belföldi -fogyasztás az évi termelésnek körülbelül a felét veszi igénybe*, é.z évi sfcőmSétérmés értéke,' amely a Helsinkiben és több vidéki városban évente'6-7 alkalommal megtartott árveréseken kerül a belföldi forgalomba, ezidőszerint körülbelül &5O millió finn márkára bersülhető, amiből mintegy 75 millió finn márka esik a tenyésztett állatokra* A szőrmekereskedelen központi szerve a szőmekereskedelmi r,t, amely ma körülbelül 200 céget éspedig szőrmevásárló, szűcs, szőrmekereskedő és szőraesapkagyártó céget foglal magában, /B,É./ • Z-űr-ic h, X, 3» /hc/ A svájci "Belföldi Qyapjuközpont" évi jelentéséből megállapítható, hogy az 1941 őszén megszervezett háborús intézmény fő eredménye abban keresendő, hogy lényegesen megjavította a gyapjú meanyiségét, Mig korábban nem állt egységes szeiv voüet a belföldi gyapjú értékelése és felvásárlásának szolgálatában, a központ figyelmét arra fordította, hogy kiselejtezzék a gyengébb minőségű gyapjút adó egyedeket és az azóta beszolgáltatott gyapjú