Budapesti Értesítő, 1944. január/1

1944-01-04 [1863]

I á ebből 500.00C hektár esik az őszi búzára- Az 1944, gazdasági évre kidolgozott vetéstervezet szerint tavasszal 1

8

8 nilliő hektáron vetnek el kukoricát, 180,000 hektáron napraforgót és 1.2 nillió hektáron kenyémagvakat és hüvelyeseket* A nult évben 200 hektárt állítottak a rizstemelés szolgálatába s qivel a terméseredmény 40 vasúti kocsira rugott

; ezt a területet a foőyó ga%dasági évben jelentősen fokosai fogják. /B,É,/n/ • i2*.^_EgJJ:§gJ:^íJ_Syájc ás Svédország kereskedelmi forgalma* Z ü~r-i c h, Tá-/hc/ Dr»• Massnataa svájci kereskedői eníejle.rtő közőont igazgatója egyik cikkében megelégedéssel állapitja nemhogy az 1938-ban rendezett "svájci hét" óta Svájd és Svédország keit az árucsereforgalon erősen fellendült; aná a háború kitörése 1 is tovább fejlődött. Számos elhelyezési pj.ac kiesése következtében ez a fellendülés sokat nyert értékben. f*%ÍI 'ország árucborc • forgalma a tübbi~országokkoz viszonyitva a szokásos kényszerrendsza^ cályokkal ellentétben meglehetősen szabad keretek között bonyolódik le."A háborús országok zárlata azonban bázonyos mértékig bénitólag hat az árucsereforgalomra? A Svájcba irányuló kivitel egyik további korlátozó tényezője a svéd árrögzitést A kölcsönös erőfeszítések ellenére még ma ie szenved az írrögzités következtében, fóként a .textilcsfeport. Az utóbbi időben gyapjúszövetekre és mügyapot szövetekre bizonyos könnyítéseket sikerült elérni. Amióta az árakra nézve ujabb megállapodást kötöttek, augusztus óta a gyapotszövetek Svédországba irányuló kivitele újra emelkedett

t A nyersselyemszövetek szempontjából svéd részről jelentős pótkonting3iu3eket helyeztek kilátásba, amelyeket részben azóta r.ár engedélyeitek is, /BoSo/ I s t a n b u 1, 8% 3, /ho/ - törökőr-szagban a mezőgazdasági terríclés javitása és fejlesztése érdekébea mezőgazdasági a követkéz etdf :e* rfSsrveztek, amelyek 1941 óta igen jelentős erednéhyeket tudnak ^el