II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1915
Szölgyémy Ferenc jubileuma
16 kettős intézetünk szőkébb határain túl a társadalom széles köreinek nagyrabecsülését. 1886-tól fogva a lévai kath. főgimnázium, 1890. április havától a miskolczi királyi kath. gimnázium, 1894-től a szolnoki állami főgimnázium tanári kathedráján, 1898-tól a gyöngyösi állami főgimnázium élén mint igazgató, 1907-től pedig az apostoli király ő felségének legfelsőbb elhatározása következtében mint a m. kir. Ferenc József nevelőintézet kormányzója és a II. kér. kir. egyetemi kath. főgimnázium igazgatója a mai napig folyton fokozódó hévvel áll a szent ügy szolgálatában fényes tehetséggel és tudással, gazdag tapasztalatokkal, hivatásának odaadó szeretetével. Szelleme sokoldalúságát ismertté tették irodalmi tevékenysége,1 különböző állomásain tartott számos felolvasása és beszéde,1 2 társadalmi körökben és egyesületekben vállalt közreműködése. Egyéniségének jellemző vonásai és egyszersmind nevelői hatásának lényeges együtthatói az édes hazai nyelv mesteri kezelése, a feltűnő szónoki készség, az ifjúsággal való atyai bánásmód. Szívjóságát a szegény tanulók nagy száma hirdeti, akiknek megszerezte a továbbhaladás anyagi feltételeit. Ennek egyik beszédes emléke a gyöngyösi főgimnáziumban általa alapított segítő-egyesület, amely ottani tartózkodásának kilenc éve alatt a közönség buzgó támogatása mellett több mint 10.000 koronával juttatta az arra szorult tanulókat könyvekhez, ruhához, tandíjhoz és még ugyanakkora összeget gyűjtött a későbbi időkre. Mégis egész tanári eljárásának és életének két alkotó eleme az, ami a nevelők között és a tanárvilágban a hivatott vezérek egyikévé avatja, minket pedig méltó büszkeséggel tölt el: a forró hazaszeretet 1 «Mennyit változtatott Ovidius a mythoson.» (Lévai k. r. főgimnázium 1887/8. évi Értesítője 1—20. 1.) «C. Velleius Paterculus M. Vinicius consulhoz Róma történetéről írt két könyve.» (Miskolczi kir. kath. gimnázium 1891/2. évi Értesítője 1—18. 1., mint külön kiadás: az egész mű fordítása, bevezetéssel és jegyzetekkel. Miskolcz, 1896. Tacitus «Dialogus de oratoribus» fordítását a M. Tud. Akadémia kiadásra elfogadta. (L. Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái XIII. köt., Budapest, 1909., Kalmár Elek, Tanári névkönyv, Lőcse, 1907. 68. 1.) «Népadomák», «Hasonlatok». (M. Nyelvőr XXXIII. 141., 282. 1.) Tanügyi, társadalmi és szépirodalmi cikkek a Borsod, Borsodmegyei Lapok 1891/4. és a szolnoki lapok 1897/8. évi folyamaiban. 2 L. a Lévai kegyesrendi főgimn. 1886/7., szolnoki áll. főgimn. 1897/8. évi Értesítőjét. «A pápaság és hazánk», beszéd 1909-ben a pesti kath. körben tartott országos ünnepen. Beszéd a Kath. Tanügyi Tanácsban Vaszary Kolos ünneplésekor. (1911 febr.) «Őseink és a Mária-tisztelet» a kath. egyesületek nagygyűlésén (1912. nov.) mondott beszéd. Beszéd a Pázmány-serleggel, az Orsz. Pázmány-Egyesület XVI. rendes közgyűléséről kiadott 1914. évi jelentésében. «Az ifjúság és az Oltáriszentség.» Beszéd a diákkongregációk 1913 nov. 9-én tartott matinéjén. Mária-kongregáció VI. évf. 138. 1. «A magántanulókról.» Előadás a budapesti kath. tanári kör 1913 márc. 3-iki ülésén. Magyar Középiskola VI. évf. 219. és köv. 11.
