II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1915
Szölgyémy Ferenc jubileuma
17 és az őszinte vallásosság. A Kath. Középiskolai Tanáregyesület 1915. évi január 31-én tartott igazgatótanácsi ülésén «Eszményeink a békében és a háborúban» címen tartott elnöki megnyitó-beszédében mondotta: «Minket a vallásos és hazafias érzés kultuszának eszméi hevítenek, melyek kitartó ápolásával, a magyar tanulóifjúságnak ily szellemben való vezetésével véljük hazánkat, nemzetünket leghűségesebben szolgálni.»1 Ugyanezen Kath. Középiskolai Tanáregyesület ez évi közgyűlésén tartott elnöki beszédében «magyar voltunk minél mélyrehatóbb megszilárdítására, a nemzeti gondolat teljes uralomrajuttatására» hívja fel a figyelmet.2 «Úgy fogjuk leghívebben szolgálni jövőnk ügyét, ha az ifjúság szellemi erőit munkábírásra, kötelességteljesítésre meg- edzve, szivét a nemzeti érzés minél gazdagabb tartalmával töltjük meg, hogy ennek ápolása legyen vezérgondolata, törekvéseinek rugója; hogy a nemzeti érzés munkászubbony legyen, melyben napi kötelességeinket végezzük, nem pedig a közmondásos díszmagyar, melyet csak kivételes alkalmakkor veszünk elő.»3 Hazáját hőn szerető lelke bensőséges meggyőződésből őszinte szeretettel ápolja a vallásos érzelmeket, a többi között ép azért is, mert ezeket a hazaszeretet legbiztosabb alapjainak ismeri. «A történet nyomós szava tanítja, hogy a vallásos magyar ember mindig jó hazafi volt», mondotta az esztergomi főgimnáziumi ifjúsághoz 1910 dec. 7-én intézett beszédében.4 Ezt a vallásosságot nem akarja csak a szív rejtekében tartani, jól tudván nemcsak azt, amit már Eötvös József báró «A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása» c. nevezetes művében megállapított, hogy «Azok az idők elmúltak, midőn a közönyösséget hit dolgában a nagyobb míveltség bizonyságául tekintették»,5 hanem azt is, hogy a nyilt hitvallás a magyaros őszinteség és hűség tartozéka. «Ne elégedjünk meg azzal, hogy lobogónk ott van a terem sarkában — így szól 1912 nov. 24-én a belvárosi Vigadóban tartott díszgyülésen elmondott beszédében — hanem vigyük az életbe, mutassuk meg annak vonzó tisztaságát az eszményi után epedő világnak.»6 Ennek a fenkölt gondolkozásnak adott kifejezést mindjárt ide- érkezésének első évében, midőn gyűjtésével és fáradozásával megszerezte és kibontotta intézetünknek a magyarok Nagyasszonya és a legnemesebb magyar ifjú képével díszített fehér zászlaját, amelynek jelmondata hirdeti az iskola eszményi irányát: Patrona Hungáriáé monstrante viam pro Deo et Patria vivere et mori. Ezzel a gondol1 Magyar Középiskola VIII. évf. 1. 1. 2 Magyar Középiskola IX. évf. 2. 1. 3 Magyar Középiskola IX. évf. 2. 1. 4 Ünnepi beszéd. Esztergom, Buzárovits G. 1910. 7. 1. 5 II. kiad. Budapest, 1871. II. köt. 540. 1. 6 «A Mária-kultusz nemzeti tradíció.» Mária-kongregáció VI. évf. 164. 1. ' 9 II. kér. Főgimn. Értesítője. Ex BibLCiv. .Budapesti-; \ ensis
