II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1913

Bernolák Kálmán: Az elektromos kettős réteg

32

okát, az érintkezési felületnek az elektrochemiai folyamat által történt megzavarásában kell keresnünk.

A víznek vízgőzzé való átalakulásának folyamatát, mint különösen fontos kérdést, igen sokan vizsgálták meg. Hiszen már Volta1 említi e jelenséget a légkör elektromosságának okául. A pontos vizsgálatok, különösen Blake2 és Schwalbe3 vizsgálatai pozitiv eredményt nem nyújtanak a párolgásnál fellépő elektromosságra vonatkozólag. Ellenben Pellat4 kísérletei elektromosság fejlődés mellett tanúskodnak. Kísérleti elrendezésének figyelembe nem vett néhány hibája ez eredmények teljes hasznavehetőségét nem engedi meg. A nyomás változás által előidézett párolgásnál különösen az 5% konyhasó oldatnál kísérleteim folyamán elektromosság fejlődését meglehetett állapítani.

V.

Az elektromos kettős réteg szétválasztásának szerepe a légkör elektromosságában.

Az elektromos kettős réteg nyomás kisebbítéssel való szétválasztásának felismerése a légkör elektromossága keletkezésének magyarázatához is közelebb visz.

Régóta ismeretes, hogy a légkörben állandóan van jelen elektromos mező. E mezőnek töltése a földre, mint nullapontra, vonatkoztatva, pozitiv. De vannak kivételes zavaró körülmények, melyek negatívvá változtatják át (így vízesések, csobogó patakok közelében). A földtöltése mindig ellentett s így a föld a világegyetemben elektromos tekintetben neutrálisnak tekinthető, mert a föld töltése és a légkör töltése közömbösítik egymást. Azonban számításba nem jöhetnek a legkülső légköri rétegek, melyeket nem ismerünk.

A légkör elektromosságát vizsgáló kutatások5' először a töltés változását keresték s úgy találták, hogy az évi és napi periodikus változásoknak van alávetve. E változásokat elsősorban a levegő nedvesség tartalmának, a hőmérsékletnek, a napsugárzásnak s vele együtt az ultraibolya sugárzásnak változása okozza. De másodsorban szerepe van a levegő tisztaságának és nyomásának is, amelyek különösen a napi változással függnek össze.6 A jelen értekezés szempontjából,

1 L. Volta Phil. Trans. 1782. 15. 274.

2 L. J. Blake: Wied. Ann. 1883. 19. 518.

3 G. Schwalbe Wied. Ann. 1896. 58. 500.

4 H. Pellat. Journ. de Phys. (3.) 1899. 8. 253.

5 Erre nézve bő tájékoztatást találunk Mache és Schweidler «Die atmosphärische Elektrizität» Braunschweig 1909. című müvében, mely a kérdés több száz kötetnyi irodalmának jegyzékét is közli.

6 Erre nézve lásd Fines, Bull. Ann. de la Com. météorol. d. Pyrénées Orientales. 1888. és J. Hann Meteorol. Zeitsch. 1889. 6. k. 95. old.