II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1913
Bernolák Kálmán: Az elektromos kettős réteg
33 különös fontossággal a levegő nyomásának változása bir, amelynek szerepét Gerdien1 abban látja, hogy a légnyomásváltozás a levegő vezető képességét változtatja meg. Azonban, mint ezen értekezésben közölt vizsgálatok mutatják, a nyomásváltozás által előidézett elektromos kettős réteg elválasztása nem maradhat figyelmen kívül. Hogy a levegő elektromosságát mely tényezők idézik elő, még nem nyert teljes megállapítást. Az újabb vizsgálatok mint legfontosabb tényezőket: a víz felületi változásait,1 2 amilyenek a légköri lecsapódások, az ultraibolya fénysugarakat,3 a rádium tartalmú anyagok kisugárzásait tekintik. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy nyomáscsökkentéssel a testek felületén levő elektromos kettős réteg szétválasztható, továbbá, hogy a megvizsgált testek legnagyobb része negativ hatást mutatott s így a kiszivattyúzott levegőnek pozitív hatásúnak kellett lennie, akkor a levegőbe kerülő elektromos töltés egyik okát épen e jelenségben kell keresnünk. A vizsgálati eredmények közül felhasználva a desztillált víznél és 5°/o-os konyhasóoldatnál nyert adatokat, kiszámíthatjuk az 1 m2 felületre eső és 1 mm-nyi nyomás kisebbedésnek megfelelő potential különbséget voltokban. Ez adatokból nyerjük, hogy 1 m2 felületű 5%-os konyhasóoldatból álló réteg feletti 1 mmnyi légnyomás kisebbedés a- konyhasóoldatban negativ töltést létesít, amelynél a potential különbség 0-22 Volt. A desztillált víznél ugyanezen számítás már 0 95 Voltot szolgáltat. VI. Kísérleti eredmények összefoglalása. 1. A levegővel érintkező testek felületén levő elektromos kettős réteg a légnyomás kisebbítéssel szétválasztható. 2. Ez eljárással a legtöbb szilárd és cseppfolyós test negativ elektromossá lesz, míg a levegő pozitív töltést mutat. 3. A kettős réteg szétválasztása folytán előálló elektromos feszültség különbség nagysága függ a felület nagyságától, a test anyagi minőségétől, a nyomásváltozás nagyságától és sebességétől, az eredeti légnyomástól. 4. Bizonyos légnyomáson alul (20—30 mm) a kettős réteg szétválasztása nem folytatható. Ennek oka vagy abban van, hogy a kettős réteg már egészen elvált, vagy különösen a folyadékoknál az alacsony nyomásnál létrejövő gyorsabb párolgás képezhet akadályt. 5. E jelenség a légköri elektromosság keletkezésének ismeretét gyarapítja, mert nagyobb felületek fölött 1 mm-nyi nyomás változásnál több százezer volt feszültség különbség bekövetkezését állapítja meg. 1 H. Gerdien, Die atmosph. Elektr.; Winkelmans Handbuch d. Phys. IV. 1905. 2 Pb. Lenard i. m., Lüdeling, Verőit', d. k. preuss. meteor. Institut, Berlin (1904.) 3 Ph. Lenard Wied. Ann. 1900. 3. 298. II. kér. Főgimn. Értesítő. 3
