II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1913
Bernolák Kálmán: Az elektromos kettős réteg
31 fújtatott levegő következtében a víz positiv töltést nyer, míg a levegő maga negativ elektromossá lesz. Köstersnek1 behatóbb vizsgálatai azt mutatják, hogy a kifejlődő elektromos mennyiség nemcsak a folyadék, hanem az átfujtatott gáz anyagi minőségétől is függ. Befolyásolja az a sebesség is, amellyel a folyadékon keresztülhaladó gáz áramlik, mert a gázbuborékok, amelyeknek szerepe itt elsőrendű, a sebességnek is függvényei. Itt azonban tekintetbe kell vennünk, hogy a folyadékon átáramló gáz dörzsöli is a folyadékot s ezért e hatásnál a dörzsölés által keletkezett elektromosságot is számításba kell vennünk, bár Helmholtz dörzsölő elektromosságánál ugyancsak kettős elektromos réteg létéről beszél. Broglie1 2 e tárgyról végzett kísérleteinek eredményeid a folyadékokat aktiv és inaktiv folyadékok csoportjára osztotta. Aktívnak találta a vizet, alkoholokat, anilint stb. inaktivok voltak a benzin, tolnol, higany stb. Kísérletei azonban nem teljesen indokolják e csoportosítást, mert a jelen kísérletek minden megvizsgált anyagnál nyomásváltozás által elektromosság előállíthatását igazolják. Folyadékon keresztül haladó gáznak lehet tekintenünk a che- miai és elektrochemiai gázfejlődésnél keletkező gázt. S így e jelenségnél is kell elektromosság fejlődésnek bekövetkeznie, miként ezt Hankel3 Enright4 Townsend5 6 és Kösters5 kísérletei igazolják. A chemiai gázfejlődés a folyadék belsőbb rétegeiből indulván ki, a folyadékon keresztül kell hatolnia s ekkor a jelenség az előbb tárgyaltakkal azonos s minthogy a buborékok, különösen az elektrochemiai folyamatnál rendkívül kicsinyek, azért a fejlődő elektromos mennyiség igen tetemes lesz. Ez elektromos mennyiségre még a folyadékba merülő elektródoknak is van befolyásuk. így a sósav elektrolisisénél platinaelektródok esetén a fejlődő H pozitív. Szénelektródoknál a H kezdetbeli pozitív töltése negatívvá válik hirtelen. A jelenség magyarázatát az eddigi kísérletek nem szolgáltatják. A szerző felfogása e tekintetben az, hogy a különböző elektródok befolyása az elektródok és a folyadék közti érintkezési elektromosság eredménye, mely mint tudjuk, a különböző anyagok szerint változó. Szénelektródok esetén a kezdetbeli pozitív töltésnek hirtelen negatívvá való átváltozásának 1 Kösters «Wied. Ann.» 1899. 69. köt. 12. old. 2 L. De Broglie: Über die Jonisierung der Gase durch mechanische Zerteilung von Flüssigkeiten, aktive und inaktive Substanzen. C. R. 1910. 15. old. k. 1115. 3 W. Hankel: Wied. Ann. 1884. 22. 387. 4 J. Enright: Übér Elektrisierung beim Kontakt von Gasen u. Flüssigkeiten. Phil. Mag. (5.) 1890. 29. 56. s I. S. Townsend «Phil. Mag.» (5.) 1898. 45. k. 125. old. 6 Kösters «Wied. Ann.» 1899. 69. köt. 12. old*
