II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1913
Bernolák Kálmán: Az elektromos kettős réteg
28 edényben 100 grm ily oldat volt, melynek szabad felülete 172 cm2. A mérés eredményeit a 17. táblázat szolgáltatja. A kettős réteg szétválása már az első néhány mm-nyi nyomásváltozásnál megkezdődik, maximumát 150 mm-nél éri el s ezen alul egészen 35 mm-nyi nyomásig értéke alig csökken. 26 mm-nél kisebb légritkítás nem volt előállítható, mégis hatás eme állandó nyomáson is volt, míg magasabb állandó nyomáson semmi hatás nem jelentkezett, ezért a 26 18. Táblázat. A vizsgált anyag neve Az egész felület egységére eső része az összes hatásnak Volt/cm2 A rézzel érintkező felület egységére eső része az összes hatásnak Volt/cm2 A levegővel érintkező (szabadon álló) felület egységére eső része az összes hatásnak V olt/cm2 Csiszolt parafa ........................- 0,0096 — 0,0513 — 0,0118 Puhafa hasál) ........................- 0,0021 — 0,0070 — 0,0030 Kősó kristály ................... ... — 0,0415 — 0,2576 — 0,0498 *CŐ <D a Ö parafa ............................... — 0,0088 — 0,0471- 0,0108 M 0> <D N Q £ puhafa ... ................. — 0,0194 — 0,0639 — 0,0278 > ' Destillált viz ........................ — — 0,0130 — 0,0246 — 0,0275 Higany ............................... — — 0,0113 — 0,0210 — 0,0241 Tiszta alkohol ........................ — 0,0191 — 0,0362 — 0,0405 5%-os konyhasó oldat ... ... — 0,0153 — 0,0291 — 0,0327 mm-nyi nyomás mellett jelentkező hatás okát az elpárolgásban kell keresnünk s részben radioaktiv hatásnak tekintenünk.1 Minthogy a kettős elektromos réteg' szétválása a kísérletek folyamán a felület nagyságától is függőnek mutatkozott, azért a vizsgálatok eredményeinek világos áttekintésére a felület egységére eső hatás kiszámítása szükséges volt. Ez alapon állítottam össze a 18. táblázatot, amelyben a hatást külön-külön az egész felület, vagy a rézzel érintkező, vagy a szabad (levegővel) érintkező felület hatásának tekintettem. Azonban a kettős réteg szempontjából csupán e legutolsó jöhet tekintetbe. IV. Az elektromos kettős réteg szétválasztása, mint elektromos forrás a gyakorlatban. A kettős elektromos réteg, mint újabb elektromos forrás felismerése Lenárd F., a magyar származású beidelbergi egyetemi tanár, 1 Lásd: M. Kotier. Phys. Zeits. 1908. évf. 9. köt. 6. old.
