II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1913
Bernolák Kálmán: Az elektromos kettős réteg
29 nevéhez fűződik. Az Alpok vízesései mellett végzett vizsgálatainak eredménye az a theória,1 amely a vízesések mellett levő levegőoszlopnak negativ töltését megmagyarázza. E theória alapján minden levegővel érintkező vízfelület elektromos kettős réteg székhelye, amelyet a víznek felületén elhelyezett positiv elektromos réteg és a vízzel érintkező levegőrétegnek negativ elektromossága alkotnak. E két elektromos töltés mindaddig kötve tartja egymást, míg e kettős réteget valami külső ok szét nem választja, amikor is a kétféle szabaddá váló elektromosság felfogható és megmérhető, ha a szétválás után a kétféle elektromosságnak egymással való egyesülését megakadályozzuk. A vízeséseknél az aláhulló vízzel a közvetetlen közelben levő levegőréteg is leesik, magával vivén a levegő és a víz között levő kettős elektromos réteget. Midőn a lehulló víz a földet éri, a víz- cseppek felülete hirtelen megkisebbedik s ezáltal a kettős elektromos réteg vagy teljesen, vagy részben szétválik s a vízzel együtt a positiv töltés a földbe megy, míg a levegőben negativ töltés lesz. Természetesen a mesterségesen előállított vízeséseknél e jelenség ugyanígy megvan s teljesen általánosítható olyképen, hogy akadályra hulló folyadék (nemcsak víz) elektromosságot fejleszt, mert az ütközés pillanatában a felületén levő elektromos kettős réteg szétválik. Minél nagyobb felületen van e kettős réteg s minél nagyobb sebességgel következik be az ütközés, a szabaddá levő elektromos mennyiség annál nagyobb lesz. S innen van, hogy ha az akadályt ott helyezzük el, ahol a folyadék már cseppekké hullott szét, akkor több elektromosság termelődik. A magasabb vízesések ezért töltik meg inkább a levegőt negativ elektromossággal, mint alacsonyabb helyről alá- hullók. A kettős réteg szétválása a folyadéknak szétporlása esetén is bekövetkezhetik. E jelenségnél azt az érdekes megfigyelést tette Eve1 2 s utána Bloch,3 hogy a folyadék szétporlása esetén úgy a positiv, mint a negativ elektromosság is a levegőben mutatható ki. E jelenséget Pomeroy4 azzal magyarázza, hogy a szétporlási hely után közvetlenül következik be a kettős réteg szétválasztása, azaz akkor, amikor a szétporladó folyadék a levegőbe jut. S így van, hogy a levegő megkapja negativ elektronjait, de a levegőbe került vízporszemek positiv töltést visznek s ezért mutatható ki a levegőben • mindkétnemű elektromosság. Pomeroy kisebb zárt térben végzett erre vonatkozólag kísérleteket s magyarázatának igazolását találta abban, 1 Lásd: Lenárd i. m. 584. és köv. oldalain. 2 Lásd: A. S. Évé Phil. Mag. (6.) 1907. 13. köt. 248. old. 3 Lásd: Bloch Ionisation durch Zerstäuben von Flüssigkeiten C. R. 150., ' 967., 1910. 4 Lásd: I. C. Pomeroy: Phys. Rev. 1918. 27. köt. 492. old. I
