VII. kerületi magy. kir. állami gimnázium, Budapest, 1915
VIII. Iskolánk és a háború
81 a gazdagokat, kik a háborús zavarokat aljas módon még nagyobb meggazdagodásukra karták csúf egoizmussal felhasználni (Nagy); viszont mint kiváló erényeket kiemeli a katonáskodás iránti szeretet el, lelkesültséget, az önzetlen, becsületes hazaszeretetet és áldozatkészséget stb. . . . Pompeius vezérsége érdekében mondott beszéd és Horatius politikai ódái a háborús viszonyok időszerű és beható tárgyalásaira szolgáltattak kedvező alkalmat. Az írásbeli dolgozatoknál is sok példa került ki a háborús gondolatok köréből, sőt maga az érettségi tétel is (Tibullus: A háború küszöbén.) határozottan háborús vonatkozású volt. A német olvasmányok kapcsán különösen az ősgermán becsület és az „unbesiegter Deutsche“, továbbá a német pontosság, rendszeretet, hűség stb. voltak a közös megbeszélés tárgyai, szembeállítva a francia Napoleon hadjáratát, az oroszországi visszavonulást stb. . . . A földrajzban és történelemben Európa földrajzával kapcsolatosan folytonos utalás volt a mai harcok színhelyére, az aktuális eseményekre, a Kárpátokban lefolyt csodás magyar vitézségre és kitartásra; a régi magyar vitézséget megvilágítva a magyarok új vitézi tetteivel; a régi magyar visszavonással szembeállítva a mostani egységes, öntudatos, együttes működést. Sőt még a fizika és trigonometria tanítása közben is sok alkalom nyílt a háborús viszonyok megmagyarázására, midőn a láthatatlan célpontokról és a hozzáférhetetlen távolságok meghatározásáról, a hajítás és repülés törvényeinek gyakorlati alkalmazásáról volt szó. Ilyenkor a tanulók érdeklődésükkel és kérdezősködésükkel a háború összes teknikai eszközeit bevonták a megbeszélés, a közös tanítás keretébe. A katonás viszonyokkal a legtöbb érintkezési pontja volt a magyar irodalmi tanításnak és olvasmányoknak. Ezekben az olvasmányokban sok szó esett a háború anyagi és erkölcsi hatásairól, a hazaszeretet, az önzetlenség, önfeláldozás, áldozatkészség és kötelességteljesítés erényeiről; a magyar katona páratlan vitézségéről; majd ezekkel ellentétben a háború első izgalmai után felbukkanó és hirtelen elterjedt zsarolási rendszerről, az uzsorásokról, a csalókról, a drágítokról s másfajta Fuggerekről, kik az itthoniak vérét szívták átkos istentelenséggel, míg a becsületes jó magyar vér a határszéleken és idegen földeken ömlött patakokban. Megvetés és átok legyen az osztályrésze ezeknek a gyászmagyarkáknak! Hadi A VII. kér. áll. főgimn. Értesítője. 6
