Dr. László Mihály nyilvános főgimnáziuma és nevelőintézete, Budapest, 1916

Ferenc József Királyunk emlékezete

vérkeringése lüktet. Az a kor volt ez, amikor a francia forradalom eszméi, óriási lendülettel kezdték meg európai kőrútjukat, s a forradalom tanulságait minden országban értékesíteni kellett. Legkevésbbé voltak erre hajlandók abban a birodalomban, amelynek a kormányát 1848 dec. 2-án Ferenc József ifjú vállaira helyezték.

68 esztendeig uralkodott. A kezdetén a forradalom vihara süvített végig egész Európán; a végén már 2 év óta tombol a legszörnyűbb világháború, amit valaha emberek vívtak, s amelynek a kitörését minden erejéből meggátolni törekedett. A gondviselés nem engedte meg, hogy ennek a végét, fegyvereinek reméljük a jó Istentől, hogy győzelmét, dicsőségét megérje.

Hosszú uralkodásának mesgyéit nagy veszteségek és még sokkal nagyobb sorscsapások határolják. Egész élete úgyszólván szakadatlan láncolata a megpróbáltatásoknak. Tövises pályafutása sokszor hasonlatos a görög tragédiák hőseiéhez, anélkül, hogy azok vétkeiben is részes volna. Mert ami könnyet életében fakasztott, az mások hibájából történt, de ami áldást árasztott, annak forrása az ő szivében volt. Alig, hogy uralomra kerül, a viszonyokat nem ismerő uralkodó gonosz tanácsadói borzalmasságokat követnek el, amelyekért a közvélemény őt, a gyermekifjút teszi felelőssé. Kormánya és hadvezérei hibájából hadjáratokat veszít el, tartományokról kell lemondania. Elveszti Lombardiát, Velencét, ki kell lépnie a német szövetségből. Ifjú öccse Miksa főherceg szörnyű véget ér Mexikóban ; egyetlen fiát, élete örömét és büszkeségét, Magyarország reménységét, legszebb férfikorában ragadja el a halál; felesége, a mi hőn szeretett Erzsébet királynénk idegen földön, gyilkos merénylő tőrétől csuklik össze. És a király — bár szivét marcangolja a fájdalom — némán tűri a sorscsapásokat s miként az Istenfélő Jób, vallásos hitében keres vigasztalást: az Isten adta, az Isten elvette.

Uralkodásának kezdete történetünk legszomorúbb korszaka volt. De csak addig, míg neveltetésének és környezetének a hatása alatt állott. Mihelyt a saját szemeivel látott, a saját szivével érzett, minden megváltozott. Amint nemzetünkkel megismerték, meg is szerették egymást. A kiegyezés nemcsak

i8