V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1921

III. Gáspár Pár: Bolyai Farkas és Bolyai János

gem olyan csodálatos módon megelőzőit. Jánost ez ai dicséret nem elégítette ki tudta, hogy többet érdemel. Innen kezdve nagy' változás állt be jellemében. Indulatos, gyanakvó lett ás haragja sokszor vad kitörésekben nyilvánult meg. 1833-ban a porosz határőrökkel összekoccan s emiatt nyugdíjba megy. Atyja domáldi birtokán, majd Marosvásárhelyt élt visszavonulva és egész idejét geometriai vizsgálódásainak szentelve. Távol a tudósok körétől, távol minden könyvtártól, tisztán lángeszére hagyatkozva! alkotta meg kiváló műveit. Egyetlen ember volt, aki megértette öt: atyja. Aljkor ö is meghalt 1856-ban, János a fájdalmaktól és szenvedésektől megtörve, végkép felhagyott a mathematikával. Még négy évig élt és 186J). január 7-én meghalt. Aíűvei csak kéziratban maradtak meg s csak egy' jelent meg nyomtatásban: az Appendix 1832-ben. Eltemették. Sírján túlburjánzóit a gondozatlan gyep és széles e hazában senki sem tudta, hogy a nemzet egyik büszkesége porlad a hant alatt. Itthon mindenki elletedte.

*

Hazai mathemalikai irodalmunk nem gazdag. A mathematika tudománya hazánkban a királyok, a főpapok és főurak pártolásával fejlődött és nem egy európai nevű tudóst tud felmutatni, mint Peurbach, Georgis de Hungária: Regiomontanus." Közkedveltségnek mégsem örvendett a mennyiségtan s az iskolákban is csak a legszükségesebbeket tanították belőle. De ha szem előtt tartjuk azt. hogy ezen időben a lipcsei egyetemen is csak 20—30 hétig tanították Euklidtest és csak 4—7 hétig a számtant.,1), akkor megértjük azt. hogy* nálunk a mathematika mégis nemcsak, hogy elhanyagolt nem volt. hanem sok tekintetben vezettünk az akkori művelt nemzetek között. Mátyás uralkodása alatt Budán tudóstársaság alakult Sodaiitas Litte- rana Danii biana címen, mely a történelmet, a mathematikát és a zenét művelte; 1497-ben átköltözött Becsbe és 1502. február 4-én a németek első tudományos akadémiájává alakult át Collegium poetarum ct mathema- licorum néven.-) A török háborúk alatt nem fejlődhetett a tudomány, sem a művészet. Tehetségeink azon a t éren fejlődtek ki, aíiol életünket lenyegette a veszély. (Zrínyi, II. Rákóczi Ferenc stb.). Alig múlt él azonban a török uralom, már szabadon fejük ki a tudomány s Bolyai Farkas, János atyja, már európai hírre tesz! szert, fia János pedig a minden idők legnagyobb geometrái között foglal helyet. E két kiváló matttematikus éleiéből az hiányzott, ami megvolt Mátyás király idejében: a pártolás. A tudós környezet sem volt meg, amely pedig egyik legjobb fejlesztője a tudománynak s így csak az olyan kivételes tehetségek, mint Bolyai, viszik előbbre az ügyet a közöny' és a megértetlenség áradatában. Bolyai Farkas mikor megküldötte «Theoria Parajéi la rum» e. müvét Gauss- nak, levelében ezeket írja: «Nem tudom a: hibát felfedezni, vizsgáld azt az igazsághoz híven, írj nekem oly hamar, amint lehet, írd meg kifogásaidat. Ili nincs az embereknek ilyesmi iránt érzékük, különösen is el vagyok kárhoztatva az idevaló féltudósoktól.»

Műve számára nem kap kiadót magának nincs annyi pénze, hogy kiadhassa, így hát előfizetést hirdet. Jelentkező alig van, mire az előfizetés határidejét egy évvel meghosszabbítja, de még ekkor is csak 130-an fizetlek elő. A mű már régen készen volt. 1829-ben már a cenzor is megadta! i)

i) Cantor: „Geschichte der Mathematik“ II. Kötet 3. lap. a) Cantor: „Geschichte der Mathematik.“ II. 359. lap.