V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1920

III. Nyugalomba vonult kartársaínk

' ' ■

6

"* m> jp w^mfprJM

nemcsak mint paedagogiai értékeket becsültük, hanem mint jó kollégákat sze rettük is.

Hadd álljanak itt — a magyar művelődés történet számára adalékokul — életüknek és működésüknek legfontosabb adatai.

*

Székelyudverhelyi Ágoths* Imre született 1860-ban Déván. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Székely Bertalannak és Greguss Jánosnak volt tanítványa. 1885-ben a kassai áll. főreáliskolához neveztetett ki helyettes, majd még ugyanez évben ugyanoda rendes tanárnak. 1892-ben került. Budapestre a VI. kér. áll. főreáliskolához, majd 1894 ben intézetünkhöz. Ennél az iskolánál épen egynegyed századot töltött.1) 1916-ban érdemei elismeréséül o felsége a király a középiskolai igazgatói cimet adományozta neki. 35 évi szakadatlan szolgálat után 1921. február havában vonult nyugalomba. Művészi munkásságának adatai a következők: 1880-ban br. Nyári Albert a Magy. Tud. Akad. kiadásában megjelent Heraldika c. nagy műhöz szükséges rajzok elkészítésével bízta meg. Ugyanez évben br. Radvánszky Béla archeológiái cikkeihez és br. Nyári Albert Az aggteleki barlang mint őskori temető c. munkájához készített kétszáznál több rajzot. 1881 — 84 íg tejjedő időben az Archeológiái Értesítő, 1884. és 1885-ben a Magyar Történeti Ötvösműkiállitási lajstrom, Az Ötvösség Remekei, Történelmi Életrajzok és a Pulszky Album számára készített tollrajzokat és aquarelleket. Még a következő műveket illusztrálta : Hampel: A Nagyszentmiklósi Kincs, Szalay : A Magyar Nemzet Története, Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és képben, Művészi Ipar, Műbarátok Könyve, Magyar Műkincsek, Ráth Gy. : Az Iparművészet 1896., dr. Szendrey I.: Hadtörténelmi Katalagus, br. Forster Gy.: III. Béla monográfiája. Tervezte a Tornaverseny Oklevelet. Az illusztrálás mellett főkép tájfestészettel foglalkozik és nagy kedvvel fest Balaton vidéki képeket. Részt vesz a Képzőművészeti Társulat és a Nemzeti Szalon tárlatain.

Körösi Sándor 1857-ben született Nagykörösön. A budapesti egyetemen Toldy Ferencnek, Gyulai Pálnak és Budenznek volt tanítványa. A vallás- és köz- oktatásügyi minisztérium részéről Olaszországba küldetvén ki, ott a római egyetemet látogatta, az Ennio Quirino Visconti liceumban hospitált és Róma, Firenze, Velence könyvtáraiban Budenz és Szarvas Gábor biztatására nyelvünk és irodalmunk olasz vonatkozásait kutatta. 1884-ben a fiumei m. kir. áll. főgimnáziumban a magyar nyelv és irodalom tanára lett. Tizenhat évig volt Fiumében a magyar nyelv apostola. Grammalica teoretico-praiica della Lingua Ungherese c. kétkötetes tankönyvével (1890. és 1898.) megvetette alapját a magyar nyelv idegen ajkúak részére való gyakorlati tanításának. Őt bízták meg IV. Ferdinánd toscanai nagyherceg elsőszülött fiának, Lipót főhercegnek magyar tanításával is. Több cikkben mutatta ki az olasz művelődésnek nyelvünkre gyakorolt hatását. 1893-ban a kormány megbízásából megalapította a Magyar Tengerpart c. fiumei magyar hetilapot. Erős küzdelmet folytatott Fiúménak az anyaországhoz való szorosaob

') Tanulmányutat tett Bajorországban és Olaszországban.