V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1920

III. Nyugalomba vonult kartársaínk

7

kapcsolata érdekében. A gyülölködőkkel való küzdelembe belefáradva, a társadalom jobbjainak nagy sajnálatára, csalódottan otthagyta a kikötővárost. Azóta a a fővárosban, előbb az István-úti gimnáziumban, majd 1917. óta a mi intézetünkben folytatta tanári működését. 1903-ban megjelent Zrínyi és Macchiavelli c. összehasonlító irodalomtörténeti tanulmánya (írod. tört. Közi.) 1905-ben átdolgozta az uj tanterv szerint Nagy László (elemi iskolai II.—VI. osztály) Nyelvtani Gyakorlóköuyvét. 1912-ben tizenkét évi munka gyümölcseként megjelent kétkötetes Olasz-Magyar Szótára (Lampel R.), mely a Magy. Tud. Akad. nyelvtudományi osztályának jelentése szerint legteljesebb kétnyelvű szótára irodalmunknak. 1918-ban a Magyar Figyelőben a Az Afium és Busbeck, az Akad. Értés,-ben Az Afium vitás pontjai c. értekezések jelentek meg tőle. Megemlítendő még, hogy az Orsz. Közokt. Tanács éveken át a nemzetiségi vidékeken levő középiskolák magyar nyelvi és irodalmi tanításának tanulmányozására szokta kiküldeni. Jelenleg szótára második, magyar-olasz részén dolgozik. Közben kisebb nyelvészeti tanulmányok s az Athenaeum könyvtárában Grazia Deledda Canne al vento (Mint szélben a nád) c. regényének fordítása jelentek meg tollából, a milánói Ulrico Hoepli kiadásában sajtó alatt van olaszok részére készült magyar nyelvkönyve.

*

Rados Ignác 1859-ben született Budapesten. Gimnáziumi tanulmányait a pesti kir. kath. (Jelenleg V. kér. állami) főgimnáziumban, főiskolai tanulmányait pedig a-tud. egyetemen és kir. József-műegyetemen végezte, ahol főleg a math, és fiz. tudományok nagy mestereinek, br. Eötvös Lóránd, Hunyady Jenő, König Gyula és Szily Kálmán előadásait hallgatta és semináriumaikban dolgozott. Miután a mathematikából és fizikából tanári oklevelet szerzett 1884—1888. a budapesti keresk. akadémia h. tanára, 1888 —1894, mely idő alatt az ábr. geometriából is oklevelet szerzett, a székelyudvarhelyi állami, 1894 — 1918. a budapesti VI. kér. állami főreáliskola r. tanára. Az utóbbi iskolában az igazgató többszöri súlyos betegsége idejében és halála után is esztendőig az igazgatói teendőket végezte. 1913-ban érdemeinek elismeréséül a középiskolai igazgató címet nyerte. 1918. szeptemberétől 1920. nov. 1-én bekövetkezett nyugdíjaztatásáig a budapesti

V. kér. állami főreáliskola r. tanára.1)

Rados Ignác nemcsak kitűnő oktató, de jeles szakember is. Irt mathem. cikkeket a Műegyetemi Lapokban, a Mathem. és Természettud. Értesítőben, a Mathem. és Phys. Lapokban és méltatta König Gyula tudományos és tanári működését az Urániában. Magyarra fordította Bolyai János Appendixét és Stáckel Pál „Bolyai Farkas és Bolyai János geometriai vizsgálatai“ c. művét. Irt néhány' cikket az Orsz. Középiskolai Tanáregyesület Közlönyében. Foglalkozott a mathe- matikai tanítás reformjának kérdésével és a honvédelmi minisztérium felhívására tantervet és utasítást dolgozott ki a katonai fóreáliskolák mathematikai tanításához. Foglalkozott gyorsírással, amelyet gyakran tanított is és mint az Orsz Gyorsíró Tanács tagja részt vett a GaBelsberger—Markovits reformját célzó tár gyalásokban. Mint az Orsz. Középiskolai Tanáregyesületnek hosszabb időn a

J) Ez évben a Gyorsírás tanítás szakfelügyelőjévé neveztetett ki.