V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1913
Rombauer Emil emlékezete. Binder Jenőtől
81 rangfokozatából kiemelve, mint külön status a senium alapján soroztatott volna fizetési osztályokba, azonban az 1903-iki politikai felfordulás következtében ez a javaslat törvénnyé soha sem lett s bár a tanárság nagy része erősen kitartott mellette s különösen Rombauer mindvégig hangoztatta, hogy csupán a seniumos rendszer felel meg a tanári munka természetének, jött helyette az 1904-ik évi I. fizetési törvény, mely a Széli-féle javaslatnak a tanárokra vonatkozó különleges intézkedéseit egészen mellőzte. A sérelem némileg jóvá tétetett ugyan azáltal, hogy később a tanárok számára quinquenniumjaik meghagyásával a VII-ik s az igazgatók részére a Vl-ik fizetési osztályt is megnyitották, de a hosszú küzdelem kedvét szegte a holdogultnak, ki mindinkább visz- szavonult a nagyobb arányú közéleti munkásságtól. Ezek azonban későbbi dolgok, jórészt már a boldogult budapesti időszakába esnek. Térjünk most vissza oda, ahol az imént vázolt tanári mozgalom elején találtuk, Brassóba s kisérjük e ponttól fogva tovább élete folyásának körülményeit. A fönnebb említett körlevél értelmében kilépvén a tanáregyesületből, ottani munkássága egy darabig szünetel. Amint azonban a felkorbácsolt hullámok elsimulnak s az egyesület új szervezetet nyer, ő is visszatér annak kebelébe s már a Közlöny 1895/6. évfolyamában megjelenik, két apró közleményen kívül, a tankönyv engedélyezés-völ szóló dolgozata, mely egy miniszteri enquéte által kiküldött bizottság tervezetével szemben felsorolva a szerző aggályait, új — 25 szakaszba foglalt — tervezettel járul hozzá e fontos kérdés megoldásához. E tervezet komolyan átgondolt, szerves munka, melynek alapelve a tanárságba helyezett bizalom. Több intentiója, pl. hogy az engedélyezés általános legyen, átment a Wlassics miniszter által 1896-ban kiadott szabályzatba is, azonban ugyané szabályzat elejtette a terv leglényegesebb pontját, t. i. azt a liberális intézkedést, mely nemcsak a bírálatot bízza a tanári testületekre, hanem az ellenőrzést is, amennyiben a könyvet két tanártestületnek adja ki bírálat végett, mely bírálatok csak nyilvánvaló tévedések alapján vagy egymástól való eltérés esetében kerülnek felülbirálat alá.
