V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1911

Afrika utolsó független állama

Nenizetgazdasági tekintetben Abesszínia az utolsó húsz esztendőben igen nagy haladást tett. Amikor megszűnt a szudáni veszedelem, az „álpróféta“ barbarizmusza és bekövetkezett az olasz hódítási kísérlet letörése, Menelik ügyes szerződések révén élénkítette országának belső és külső forgalmát. Már a múlt század hatvanas éveiben azt írja Wap- paéus az ő nagyszabású müvében: ,,. . . mert Abesszínia egy rendkívül termékeny, bájos éghajlattal megáldott ország, mely, ha helyesen megmívelve és beültetve és a forgalom előtt feltárva egyike leend a legkiválóbb európai gyarmat- területeknek/1 Már akkor is nyers termesztményeit emelték ki leginkább, ezek természetszerűen még ma is főeikkei. Masz- szaua, Csibuti, Berbera és Zeilán át, de még a Khor Barakka mentén Tokárba is szállít Abesszínia évenkint több mint 3 millió korona értékben kávét. Ez azonban nem elsőrendű és leginkább Suezbe és Kis-Ázsiába megy; szállít továbbá 2 millió korona értékű állatbőröket, több mint % millió korona értékű elefántcsontot. Az abessziniai be- és kiviteli kereskedés (1909) IOV2 millió K.-ra tehető, ebből több mint kétharmada Osibuti-n át kerül tengerre, Zeila és Berberá-n át csak az egész kivitel Vo része. A rendkívül termékeny Voina-Dega termesztményei és természetes kincsei csak a vasúti vonal kiépítésével és tűrhető országutak megteremtésével lesznek majd kiaknázhatok. A Dega langymeleg időjárása és kitűnő legelője egyenesen állattenyésztésre utalja őt, többlete minden időben gyors és biztos piacra talál a Vörös-tenger kikötőiben. Persze alapfeltétele a sikeres transzakcziónak a több mint primitív alkotásé müutak teljes renoválása. Az erdőnek nem jutott kiváló hely Abesszínia nemzetgazdaságában, az ambák nem kedveznek a kiterjedt, összeálló erdőtelepeknek; annál sűrűbb az u. n. parkos terület, kivált a Voina-Degá-ban, melynek szubtropikus éghajlatában megterem Abesszínia legtöbb gyümölcs- és ipari célokra felhasználható fája, bár az utóbbi nem igen kerül a kivitelre, mert ismét csak a közlekedés hiányossága folytán aránytalanul megdrágul. Aranyat, a mennyire van tudomásunk, a Mareb folyó alluvialis iszapjában és a déli vidék, Dansot, Kaffa és

26