V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1911

Afrika utolsó független állama

part mentén. Az Omo-folyó Kaffa vidékének fővize. Az Ocsa- hegyek (3040 m.) alján ered és dél felé viszi eme hegyes vidék minden forrásvizét, dél felé ama mély, hosszanti árokba, mely Abesszíniái dél-keleti oldalán a Rudolf-tótól kezdve a tiszta kékvizű tavak egész sorozatával van telehintve. Menelik hódításai óta Abesszínia politikai határain belül erednek a Szomal-félsziget főfolyóvizei: a Dcsuba vagy Djub és a W adi-Sebelli. Csak az esős évszakban van elégséges vizük, néha teljesen víz-nélküliek, a Sebelli különben sem éri el a tengert, mert a Benadiri-part sziklás hegységét nem volt képes áttörni.

Az abessziniai állam ma körülbelül 800.000 km2-re terjed ki, benne pedig 8 millió ember él. Feloszlik Tigré, Amhara, Godsam, Soa, Kaffa nevű tartományokra, melyekhez Menelik hódításai óta Belső-Szomaliföld és a Gallák területe járul. Lakossága zöme a szomszéd népektől teljesei elütő abessziniai népből és egyéb hamita-sémi törzsekből áll. A tulajdonképi abessziniaikat is a sémitákhoz számítják, akik már 1000-ben Kr. e. vándoroltak be déli Arábiából Afrika eme hegyes vidékére. Sőt zsidó vallásé népről is tudunk, a falassákról, kiket azonban Hartmann Róbert, az ismert ethnographus bedja-népnek tart. Számuk 100.000-re tehető. Van azután még Amharában és az Adal-földön izlam vallású törzs és a Gallák földjén pogány népség is. Az abesz- sziniai ember igen ügyes kézműves. A kovácsok dárdahegyeket, pengéket, kengyelvasat, ekevasat és kapákat készítenek; aranyból, ezüstből finom ötvösmunkákat produkál Axum lakója, puha vásznat és szövetet az asszony. Érdekes, hogy a nép a tímárt és kovácsot boszorkánymesternek tartja. A nép igen vallásos, ősi keresztény hitéhez ragaszkodik, jóllehet egyháza a hosszú évszázadokon át tartó elszigeteltség következtében nem fejlődött, hanem babonával kevert formalitásokba sülyedt. De eme keresztény vallás magasabb kultúrát kölcsönzött az abessziniai népnek és minden időben élesen különböztette meg a szomszédos népektől. Irodalmat is teremtett és és sajátos egyházi nyelvet. Tudunk kéziratokról, melyek a XIII. századból valók. Geez nyelven írattak, mely na