V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1911

Afrika utolsó független állama

Fehér-Nilusnak eme testvérvize az 1755 m. magasságban fekvő, 72 m. mély és, 3000 km2 nagy Tana-tóból jön ki, rendkívül szűk és vadregényes kimosási völgyben erős eséssel tör magának utat a bazalt-, trachit- és homokkőtömegeken át. Mig a feltérségen sok a vize, mely rohamosan apad amint hatalmas ívben megkerüli Godsam hegyvidékét és északnyugati irányban Dar-el-Funki és Dar-Sennar egyip- tusi ékvátoriális tartományok hullámos felszínü szudáni gyeptérségein át Khartum mellett egyesül a Fehér-Nílussal. Felső folyásában mélyen bevájt völgye van; különben Habes valamennyi folyóvize, crnonszerüen kimosott völgyhasadék- ban és szirtszorosokban folyik, szűk völgyekben, melyeknek oldalai fokterűs emelkedéssel érik el a plató szélét. A Khór - Baraka az Anzébával, melyek Keren hegyvidék vizeit gyűjtik és viszik Tokár mellett a Vörös-tengerbe, valamint a Rudolf-tóba beömlő, Kaffa tartományát átfolyó 0 m ó kivételével, Abesszínia valamennyi nevezétesebb folyóvize a Nilus folyamvidékéhez tartozik. A Nílusba közvetlenül vagy közvetve siet az Atbara, melynek főforrásvize a Takkazie-Szetit, mellékvize pedig a Mareb, amely azonban nem mindig éri el a főfolyó- ját, alsó részében Khornak is nevezi az arabs ember, mert nincsen mindig elegendő folyóvize. Elég vizet kap az Atbara, minden vízcsepp, amely az abessziniai nyugati felvidékről völgynek siet számtalan apró folyócska és zúgó révén belekerül az Atbarába, mely eképen, dacára annak, hogy alsó folyásában Nubia köves sivatagtábláján át hömpölyög, min- derkor elégséges vízmennyiséggel éri el Berber városán alul, Ed-Dammer mellett, a nagy Nilus-t. Érdekes a Havass völgye. Míg az Abai nyugat felé kerüli meg Abesszínia hegyvidékét és természetes határt alkot délfelé, addig az Antoto tájékán eredő Havass nagy ív alakjában kelet felé törekedik és Soát megkerülve, a Vörös-tenger felé iparkodik Danakil síkságán át. De a tengert nem éri el, hanem mint sok más apró folyótársa, elsorvad Aussza, vidék homokos talajában; végpontját az Ahe-bacld nevű parti sós mocsár jelöli, mely sok más efajta lefolyás nélküli medencékkel sorakozik a