V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1911

Afrika utolsó független állama

u

nem mindenütt ismerik el szivesen az uralmát, az egyes helytartók nem engedelmeskednek, a trónutód pedig kiskorú. Abesszinia Menelik ügyes és bátor politikája és magatartása révén önálló maradt. Uralkodója ősi szokás szerint egy terebélyes fának árnyékában ülve osztja igazságát a népének és fogadja a külföld követeit, akik fekete ruhában, rendjellel díszítve, cilinderben jelennek meg előtte. Még mindig törvény aí negus akarata és szava, de vájjon meddig? Máris megszólalt a mozdony sikitó sípszava a bérces ország lábánál, máris jelentkezett az „üdülés táborában“, ahogyan Diredaudát, a francia vasút végpontját nevezi a gall föld- mives, az európai vállalkozó és kereskedő, vele a hóditó európai civilizáció, melyet Menelik ugyan nem utasított vissza, sőt saját céljaira elég ügyesen fel is használt, de nem hajolt meg előtte. Vájjon utóda képes lesz-e a most már mindjobban érvényesülő külső behatások terjeszkedésével szemben megóvni országa függetlenségét?

Abesszinia—Etiópia politikai határa nemcsak a felvidéket zárja körül, hanem délfelé kiterjed Angol-Kelet- Afrikáig, keleten a Szomali félsziget belsejébe hatol és erre Angol- és Francia-Szomalit érinti, északon pedig az olasz Eritréa szab Habesnek határt és különíti el a tengerparttól. Nyugatra Nubia és az egyiptomi Szudán a szomszédjai, erre siet az alpesi terület legtöbb folyója. Természetes határa Abesszíniának csak délnyugaton és délkeleten lehetne, ott a Tana-tóból fakadó Bahr-el-Azrek (az Abai), a kék Nílus hatalmas ive, emitt pedig a Havass mélyen bevájt folyamvölgye különíti öl a tulajdonképpeni Etiópiát a galla nép földjétől és a Szomali félsziget nyugati részétől. De Menelik erre is kijebi) tolta az országa határait. Nyugaton belekerült Szudán fürengetegjeibe,migéjszakonmára nubiai sivatag sziklatáblája érinti. Régebben keleten az ország határa a Vörös-tengerig húzódott. Ettől azonban elesett, ma Abesszinia tengerpartját az olaszok és a franciák foglalták le. Az olaszok a zátonyos és homokos alacsony partszegélyt Erit- réának nevezték el, a francia pedig a Tadsura-öböl körüli hátteret szállották meg. Mig a Gsibuti-Adis-Abeba-vasut el