V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1911

Afrika utolsó független állama

15

nem készül, addig Eritréa marad Abesszínia legközelebbi partszegélye és Masszaua a kikötője. Masszaua fekvése, külseje, élete azonban nem igen biztató.

Az olaszok eme gyarmatbirtoka, kivált kikötője, Masz- szaua, Földünk egyik legforróbb területe. Közepes hőmérséklete 32° C, de azért nem ritka a 40—42° G (árnyékban) sem. Maga a város, mely nem a tengerparton, hanem egy kis korallszigeten épült, fehérre meszelt háztömbjeivel vakító napsugárban fürdik. Kikötőjében elég élénk az élet, kereskedése újabb időben azonban visszafejlődik. Az angolok ugyanis Port-Szudán (Szuakin mellett) nevű kikötőjüket vasúttal kapcsolták össze a Nílus folyó völgyével és ezzel Masszaua átviteli kereskedésének jó részét ide terelték.

A messze távolban kéklő alpeseket a zátonyos sülevényes tengerparttól, egy helyenkint elég széles, de végtelen sivár külsejű partszegély, az u. n. Szambára választja el. A várost kőgát kapcsolja a steppe-jellegü Szamhárához, melynek felszínét az abessziniai felföldről lehordott kavics és törmelék lepi el, míg talajának alsó részét korallmészkö alkotja. Ezt a szomorú külsejű partszegélyt helyenkint itt-ott vulkáni-kúpok födik, másutt meg mély láva-hasadékok és széles, víz nélkül szűkölködő folyamvölgyek („vádi“) szakítják meg. Eme néha festői szépségű mély barázdákban rettentő (sokszor 45° G) forróság van. A gyéren benépesített Szamhárá- ban a rövid esős idény alatt virító és színpompás gyep keletkezik. Ekkor vonul erre jószágával az abessziniai Mensza- és Bogosz-yidék pásztornépe, de csak igen rövid időre, mert néhány hét múlva lesül a Szamhára és a beálló aszály elől sietve vonul vissza árnyékos hazájába az abessziniai pásztor.

Áthatolva a Szamhárán, felséges völgyek fogadnak, a habesi alpesi vidék kapúnyilásai. Munzinger német utazó, a ki Kelet-Afrika alapos ismerője, azt mondja, „hogy az abessziniai napsugár ragyogásában Habes magas hegyvidéke sokkal szebb és fönségesebb, mint Európa bármelyik bérces országa. A pazar színek, a világosnak és sötétnek, a fénynek és árnyéknak örökös váltakozása, a sötét színű sziklatömegek és a túltengő tarka-barka színű növényzetnek egy-