VIII. kerületi községi főreáliskola, Budapest, 1915

Horváth Cyrill: A Krisztina-legendáról

Á Krisztina-legendáról.

(Töredékek egy nagyobb értekezésből.)

I.

A Krisztina-legenda nem tartozik ama dolgok közé, melyeknek puszta említése érdeklődést ébreszt; azonban tárgyalását megokolja azon körülmény, hogy nagyobb legendáink közt egy sincsen, amelyről kevesebbet tudnánk, mint a Sz. Kr. Életéről. Révai Miklós, majd ToldyFerencír róla néhány szót, jelesül: hogy kézirata valószínűleg a XVI. sz. elejéről való másolat; hogy kódexének külön címlevele van és írója a hosszú magánhangzókat sajátos módon jelöli; hogy hátul egy levél híja; s végül: hogy a benne előadott legenda esetleg Báthory László paulinusnak fordításai közül való; de ezzel a kevéssel aztán végkép be is érjük és a N. y e 1 v e m 1 é k t á r 1881-ben semmivel sem tud többet, mint Révai 1803-ban.1 Még csak azt a primitív kérdést sem döntöttük el,

1 Eius (t. i. codicis) aetatem puto ex charactere ponendam esse sub initium seculi XVI. Est is in illő Qothico Monasticus, séd paullo iám rotun- dior in minutis literis. Frequens occurit longarum vocalium signatio, in aliis nianuscriptis nondum mihi visa . . . Constat foliis 23 praeter ultimum deperditum. Primum folium in paginae adversae summa fronte exhibet titulum literis ingentibus Gothico Monasticis exaratum: pagina autem aversa tota munda est. Révai, Antiquitates lit. hung., pag. 28. Vö. Révai M. magyar nyelvi és irod. kézikönyve. Budapest, 1912. (Régi M. Kvt. 29.) 95—9o. és 98. i Nytár, VII. k. XLI—XL1I. 1.