VIII. kerületi községi főreáliskola, Budapest, 1914

Horváth Cyrill: Három "középkori" versezet

9

tatványt, sőt a maga igazolása helyett teljességgel hallgatásba burkolózott; 3. az ének nemcsak a régebbi kéziratos gyűjteményekben nem fordul elő, hanem a Cantus Catholicinak kiadásaiban (1651., 1674., 1703.) is merőben ismeretlen ; bizonyos pedig, hogy a már kinyomatott, tehát ismert hymnust és nemzeti éneket a hivatalos gyűjtemények kiadói sehogy sem részesíthették volna egyértelmű mellőzésben.

Azonban úgy látszik, az éneknek újsága egyébbel is bizonyítható. Pray GyöRGYnek tudósítása a bécsi Szent Jobb-ünnepekről szólva egyebek közt ekkép beszél : „His accessit Hymnus de landibus S. Stephani Regis ex pervetusto Missali depromptus, qui in Hungaricam et Germanicam linguam traductus et typis excusus, musicis modulis quotidie concinebatur : Latinus mane, a prandio Hungaricus hóra quarta, sexta Garmanicus.“ (Disser- tatio historico-crit. de dextera divi Stephani. Vienn. 1771. p. 94.) Föltéve ugyanis, hogy a szóban forgó hymnus azonos az „0 dicsőséges szent jobb kéz“ kezdetűvel, figyelmet érdemel a tudósításban az a körülmény, hogy Pray értesülése szerint a magyar szöveg a némettel együtt az ünnep alkalmából „fordíthatott“, tehát mint ilyen nem tartozik az elmúlt századok hagyatékához.

Leghangosabban hirdeti mégis a valóságot maga az 1771-iki „Rövid tudósítás“, mely a 3. levél első lapján az oratio1) fölé címnek a következő szavakat illeszti : „Szent István Király Ditsösséges Jobb-Kezének meg-találásárúl-való légi, és még ik8k-dik Esztend. Norimbergéiban nyomtatíalott. Imádságé — az, ének fölé pedig (3. lev. hátsó 1.) ilyen rövid címet iktat: „Uj Ének“ Ezt az adatot nem lehet számba nem venni. A füzet szerkesztőjének ugyanis tudnia kellett, mit honnan merített, és a kritikának semmi oka, hogy őszinteségében kételkedjék. Ami az imádság régiségéről, 1484-iki kiadásáról a kis füzetben olvasható, azt a tapasztalat igazolta, mivel az imádság deák szövege a Nürnbergben 1484-ben nyomtatott esztergomi miséskönyvben valóban előfordul (Uvalio. Deus qui es sanctorum tnorum splendor mirabilis, quique hodierna die beati Stephani regis et confessoris tűi gloriosam dexteram reuelasti, da nobis in aeterna laetitia de ejus protectione garniere. Vő. Fraknói, Századok, 1901. 881. /.); ami viszont az ének újságát illeti, ennek a hirdetése csupán az igazságnak állott érdekében, mivel a hymnusnak népszerűségét s tekintélyét ősi származásának

9 UR Isten a’ Te Szenteidnek tsudálatos fényessége, ki Sz. István Király, és Confessor ditsösséges Jobb-Kezét ki jelentetted : adgyad mi nékünk, hosry az örök boldogságban az ö oltalmánál örvendezzünk. A : mi Urunk JESUS Kristus által, ki te veled, és a’ Szent Lélekkel egyetemben él, és uralkodik örökön öröké, Amen.