VIII. kerületi községi főreáliskola, Budapest, 1914

Horváth Cyrill: Három "középkori" versezet

hangoztatásával jelentékenyen fokozni lehetett volna, holott modern eredetének megvallása ebben a részben inkább szólott ellene, mint javára.

Harsányinak igaza van : Bartalis tudósításának semmi keresete többé a komoly és számbavehető adatok között és az 1484-iki ének nem alkalmas rá, hogy a középkori magyar verses emlékek közé soroztassék.

3. A Keszthelyi cod. mai 437—438. és 451. lapján „Qui habitat in adiutorio altissimi“ cím alatt a 90/91. zsoltárnak verses fordítása, helyesebben : paraphrasisa olvasható. Az ismert szövegnek kezdősorai a következők :

Az khy Wethy Seghedelmet Az istennek Hatalmában az ol’ ember Batorsagos az Menyey oltalamba Walast tezen az hyw Ember Te Wag’ nekem en istenem:

The Was:’ nekem Bathorsagom Benned Byzom en istenem Mert enghemet The menthel Megh ellenségnek ketelebel :

Az kemenseghes Ighetul :

Therwynnek Retteghesethul . . .

Visel Theged az Ur isten ú szent Vállán Arneka aiat hog1 Myndencor The Byzhasaal istennek szárnyai Alat Jesus Cristus eg’ Igassag kernykoz Tegedet Paysul Semyt ne fel’ az eyely hytetlen Rettegesekthul Semyt ne fel’ nyhvan Való Haboruknac Nylaythwl Tytkon való kesertetthul Dely erdeghthul Vaksagthul . . .

vége pedig így szól :

Ezt Megh írta az Szent Dauid solthaR kennek kezepeben :

Irtha khylenczwen Rezeben

hog’ Mynden Byzzec istenben. Amen.

Vö. Nyelvemléktár, XIII köt. 317—19. és 326—27. 1. Ism. szilády, R. M. K. T. I. 380—81. 1. Boros Alán, Zsoltárfordítás a kódexek korában. Budapest, 1903. 168—173 Vargha Damján, Ősi nyolcas versforma kódexeink bibliafordításában. Budapest,1913. 4—9. 1.