Református fögimnázium, Budapest, 1912

I. Tanulmányok

7 Az magától értetődik, hogy a szülők épen olyan ragaszkodó szereteten alapuló őszinteséget és nyíltságot kívánhatnak meg az iskola tanáraitól, mint amilyet ezek kívánnak tőlük; sőt a dolog természeténél fogva e kölcsönös bizalom megnyilatkozására való útmutatásnak és biztatásnak elsősorban épen az iskolától kell kiin­dulnia. Természetes, hogy ez a kölcsönös bizalom egyúttal fel­tételezi a kölcsönös, teljes megbízhatóságot is. S ez meg is van, csak nem kell oly messzelevőnek látni, mint ahogy most sok szülő látja; s élni kell vele. — Mindenkinek nem mondhatnak el mindent a szülők, de gyermekeik dolgairól jól informálhatják legalább az osztályfőnököket. Egyébiránt minden iskolában van legalább egy ember, aki előtt a teljes diskréció tudatában nyilat­kozhatnak minden családi körülményről, amikről a gyermekeiket nevelő iskolának tudnia kell; s ez az ember: az intézet igazgatója. Egy pillanatra sem szabad a szülőknek szem elől téveszteniük azt, hogy az ő kötelességük távolról sem merül ki abban, hogy időnként — rendesen az intések és osztályozások előtt, vagy után — ellátogatnak az iskolába tudakozódni gyermekeik előmenetele felől, hanem azért is be kell menniök az iskolába, hogy ott a tanároknak felvilágosításokat adjanak a gyermekük otthoni dolgairól, munkabeosztásáról, egész egyéniségében tapasztalt esetleges válto­zásokról stb. Hiszen ha csak mindig az iskola referál s a szülők nem, akkor az iskola elesik munkája sikerének leghatalmasabb eszközétől, a család segítségétől. Akkor az iskola egész bizonyosan egyoldalúvá válik az ő munkájában, mert épen abból a forrásból nem kapott megfigyeléseket s útbaigazító felvilágosításokat, amely tulajdonképen egyedül megbízható, ha tárgyilagos. — A szülőknek tehát vinniök kell az adatokat az iskola számára s nemcsak nem szabad rossz néven venniök, de meg kell köszönniök, ha az isko­lában ilyenféle kérdéseket is intéznek hozzájuk: mit csinál a gyer­mek otthon; mikor fekszik le, mikor kel fel; kik a barátjai; miket olvas; mik a szórakozásai stb. ? De az ezekre a kérdésekre adott feleletek s általában az összes felvilágosítások csakis úgy értékesek az iskolára nézve, ha azok mind tiszta szín valóságot és igazságot tartalmaznak. Ellen­kező esetben csak bajnak válnak forrásaivá, mert megtévesztik az iskolát, lehetetlenné teszik a gyermek nevelésének helyes vezetését, irányítását s egész munkáját. S így azok a szülők, akik akár gyermekük iránt való gyöngeségig menő szeretetük folytán, akár más okból hamis adatokkal jönnek az iskolába s ezekkel akarják

Next

/
Thumbnails
Contents