Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1916

Szijártó Miklós: Hangmérés a háborúban

Mielőtt a hangmérés második esetére áttérnék, célszerűnek tartom megemlíteni, hogy az eddig mondottak során szóba hozott hiperbolákat még másképen, mondhatnám fordítottan is értelmezhetjük. Képzeljük el az eddigi feltevéseinkkel szemben fordítottnak mondható, azt az esetet, hogy az első ízben kapott hiperbolánál a gyújtópontokban (A és B) megfigyelők helyett egy-egy ágyú van, s a hiperbola valamely P pontjában az ágyú helyett egy megfigyelő foglal helyet. Mivel a hang két pont közötti távolságot egyik és másik irányban is ugyanannyi idő alatt tesz meg, a P ponton álló észlelő az egyidejűleg elsütött ágyúk dörrenését ugyancsak akkora t időkülönbséggel hallja meg, mint amekkora időkülönbség szerepelt, abban az eredeti esetben, amidőn P pontban volt az ágyú, s a gyújtópontokon volt egy-egy megfigyelő. Hogy a megfigyelő a két ágyú hangját egyszerre hallhassa meg, a megfigyelőtől távolabb álló ágyút t másodperccel hamarabb kell elsütni.

E meggondolás alapján eredeti feladatunk hiperbolájához úgy is eljuthatunk, hogy a fordított feladatban keressük ama pontok seregét, amelyeken a megfigyelő egyszerre hallja meg a t másod- percnyi időkülönbséggel elsütött két ágyú hangját. Az eredeti feladat fordított (indirekt) úton való megoldásának hasznát a következőkben fogjuk látni.

Ilyen fordított feladatnak megfelelően sorakoznak hiperbolába a nyugvó víz felületén terjedő, két hullámgyűrű metszési pontjai, ha a hullámgyűrűket két különböző pontban, időkülönbséggel gerjesztettük. A hiperbolának azonban itt is csak az egyik ága lép fel, még pedig az, amelyik közelebb esik a később gerjesztett hullámgyűrű középpontjához. Az egész jelenséget úgy lehet tekinteni, mint az 1. ábrán látható hiperbola-szerkesztésnek automatikus úton való keresztülvitelét. Ott a hiperbolát egymástól izolált pontokkal maradandóan állítottuk elő, itt pedig folytonosságban egymás mellé sorakozó pontokkal, amelyek azonban csakhamar el is tűnnek. A hullámgyűrűk kapcsán fellépő hiperbola kialakulását igen jól lehetne szemléltetni mozgófényképekkel.

II, Hangmérés szélben.

Mivel a szél a hang terjedését befolyásolja, — amennyiben ennek sebességét majd növeli, majd csökkenti, — a megfigyelők az ágyú hangját más időkülönbséggel hallják meg szélben, mint szélcsendben. Azok a pontok, amelyeken az ágyú egy bizonyos t időkülönbség esetében egyáltalában helyet foglalhat, most nem a szélcsendnek megfelelő hiperbolába, hanem ettől a szél erőssége és iránya szerint többé-kevésbé eltérő, más görbevonalba sorakoznak. Ezt a görbét, jóllehet nem is hiperbola, ezután szélhiperbolá18