Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1916
Szijártó Miklós: Hangmérés a háborúban
19 nak hívom, mert ezt úgy tekinthetjük, mint a szélcsendre vonatkozó hiperbolának kisebb-nagyobb mértékben való eltorzulását. A szélben való hangmérés mibenlétét, berendezését tekintve, teljesen megegyezik a már megismert szélcsendre vonatkozó hang- méréssel, az eltérés csak annyi, hogy a szélben végzett hangmérés- nél, könnyen szerkeszthető hiperbolák helyett, bonyolultabb természetű szélhiperbolák metszési pontját keressük. A szélben való hangmérés kérdésének gyakorlati megoldása tehát egyedül a körül forog, hogy megtudjuk-e szerkeszteni a szélhiperbolát. Éppen ezért, a következő fejtegetéseimnek az a főcélja, hogy megismertessem a szélhiperbola szerkesztését. Hogy azonban ezt a szerkesztést •átérthessük, szükséges előbb tiszta képet kapni arról, hogy a szél miként befolyásolja a hang terjedését, a hang sebességét. Mivel a hang terjedését szemmel nem láthatjuk, olyan körben keresünk ez irányban tájékozódást, amelyben a jelenséget jól megfigyelhetjük. Ezért fordulok ismét a víz felületén terjedő hullámgyűrűhöz. Álljunk meg egy símán folyó patak hídján, és ejtsünk egy kavicsot a vízbe. Előtűnik a hullámgyűrű. Látjuk, hogy a gyűrű éppen úgy növekedik, mintha a víz nem is folynék, hanem nyugalomban volna. Azt is észrevesszük azonban, hogy a víz a növekedő gyűrűt viszi magával, a gyűrű középpontja egyre távolodik a hullámgerjesztés helyétől a víz folyásának irányában, a patak sebességével. Lassan, símán haladó vasúti kocsin gerjesztett hullám- mozgást a kocsin álló egyén olyannak látja, amilyen a nyugvó víznek felületén végbemenő hullámmozgás, az az egyén azonban, aki a pályatest feletti átjáróról nézi az említett hullámmozgást, éppen olyan képet lát, mint az előbbi példánkban a patak hídján •álló egyén. Vegyük most már a jelenséget kissé pontosabban szemügyre. •Gerjesszünk hullámmozgást a víz felületének a B. ábrán O-val jelzett pontjában. Ha 00x irány és nagyság szerint a patak y sebességét, OtAt pedig a hullámgyűrű terjedésének c sebességét ábrázolja, tehát y = 00j és c = 01A1, akkor a mondottak szerint az 1 nap. elteltével kialakult hullámgyűrű az OxAy sugárú kör lesz. Amint az ábra mutatja, a víz hullámmozgása 1 mp. alatt a gerjesztési centrumtól, 0 ponttól, igen különböző távolságra eső pontokig jutott el egyik és másik irányban; a patak folyása irányában legmesszebbre (0A1 = c -f- y), a folyás ellenében legkisebb távolságra (0At = c — y), a többi irányban pedig e szélső értékek közé eső távolságra terjedt el. Könnyen megkaphatjuk a '2, 3, 4, . . . t másodperc alatt kialakult hullámgyűrűket is, ha olyan köröket rajzolunk fel, amelyeknek sugarai: 2.c, 3.c, Le,... Le, s amelyeknek 03, 03, 04,. . . Ot középpontjai a gerjesztés 0 centrumától 2.y, 3.y, 4.y,. .., t.y távolságra vannak. Egyszerű geometriai meggondolással beláthatjuk, hogy az így megrajzolt hullámgyűrűk, mint perspektiv idomok, az 0 centrurn2*
