Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1916
Szijártó Miklós: Hangmérés a háborúban
17 időkülönbség révén is kapunk egy olyan hiperbolát, amelybe az ágyú helye szintén bele esik. E második hiperbolának gyújtópontjai : B és C észlelési helyek, nagytengelye pedig ct'. A 2. ábrán ezt hiperbolát is láthatjuk, melynek szintén csak a figyelembe vehető darabja van vastagon kihúzva. Két időkülönbség útján tehát két hiperbola-darabot kaptunk, melyek mindegyikén rajta kell lenni az ágyúnak. Ez a két görbe már meghatározza az ágyú helyét, mert az ágyú csakis a két görbe P metszési pontjában lehet. A második hiperbolát megkaphattuk volna az A és C pontokon végzett megfigyelések alapján is. Ez esetben azonban olyan hiperbolához jutottunk volna, amelynek gyiíjtópontjai A-ban és (7-ben vannak, s amelynek nagytengelye c (t -j- t'). A három hiperbola közül legcélszerűbb azt a kettőt felhasználni, amelyek leginkább merőlegesen metszik egymást. Különben a harmadik hiperbola jó szolgálatot tehet a mérés pontosságának ellenőrzése szempontjából. Megtörténhetik, hogy egyik-másik hiperbola egyenessé fajul. Ez az eset áll elő, ha két megfigyelő egyszerre hallja az ágyú hangját, azaz t = 0, vagy ha az állandó útkülönbség egyenlő a két megfigyelő közötti távolsággal, az úgynevezett alaptávolsággal, azaz ct = AB. Ha mind a három megfigyelő egyszerre hallja a dörrenést, azaz t = 0, t' = 0, tehát egyszersmind t + t' = 0, akkor az elfajult hiperbolák az alaptávolságok középmerőlegeseibe esnek. Ez utóbbi esetben az ágyú a három észlelési hely által meghatározott kör középpontjában áll. A középmerőleges közelébe eső, kicsiny időkülönbségeknek megfelelő hiperbolák, amelyek közé tartozik maga a középmerőleges is, a hangmérésnél nem vezetnek megbízható eredményhez, mert ilyen hiperbolával dolgozva, megtörténhetik, hogy az idő lemérésénél elkerülhetetlen hiba a t időkülönbségnek jelentékeny részét teszi ki. Természetesen az ágyú helyét meghatározó hiperbolákat nem rajzolhatjuk meg magán a terepen, hanem ennek csak a térképén. E célból felkeressük a térképen a három észlelési helyet, s azután a térkép léptékének megfelelő kisebbített méretben rajzoljuk fel a két-két észlelési hely közé eső hiperbolákat. A harctéren végzett hangmérésnél a hiperbolákat külön erre a célra készített hiperbolakörzővel rajzolják fel, hogy elkerülhessék a hosszadalmas, időt rabló szerkesztéseket. Hogy a térképet a felrajzolásokkal ne rongáljuk, célszerű a hiperbolákat külön másolópapírra rajzolni, amelyre már előre lemásoltuk a térképről az észlelési helyeket. Térkép híján lemérjük két-két szomszédos észlelő helynek egymástól való távolságát, az úgynevezett alaptávolságokat, továbbá azt a szöget, amelyet az alaptávolságok bezárnak egymással. Ez adatok alapján, tetszőleges léptéket használva, magunk rakjuk fel az észlelő helyeket papírra, amelyen azután megrajzolva a hiperbolákat, megkapjuk az ágyúnak az észlelési pontokra vonatkoztatott helyét. A irt. kir. t. ittt. értesítője. 2 ., V " , " kuttvr í-g A7
