Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1916
Szijártó Miklós: Hangmérés a háborúban
13 Ezért mondjuk, hogy a kör mindazon pontok mértani helye, melyek eyy adott ponttól egyenlő távolságra vannak. Ha két pontot veszünk fel (1. ábra), A-t és B-t, amelyeknek egymástóli távolsága AB = D-vel, s A pont körül tetszőleges r sugarú kört, B pont körül pedig adott d hosszal nagyobb, r-f d sugarú kört rajzolunk, e két kör olyan két P és P' pontban metszi egymást, melyek AB egyenesre vonatkoztatva szimmetrikusan fekszenek és abban tűnnek ki a két kör többi pontjai közül, hogy B ponttól az adott d hosszal nagyobb távolságra vannak, mint H-tól. Ha r hosszát változtatjuk, még sok ilyen tulajdonságú. pont-párt kaphatunk. Az ábrán néhány ilyen pont-pár kitűzésére- szolgáló köröknek csak éppen a metszési pontok tájékára eső darabjai vannak kirajzolva. E fajta pontpárok szerkesztésénél azonban r-nek csak olyan értéket adhatunk, amely mellett az A körül rajzolt, r sugarú kör és a B körül rajzolt, r -f- d sugarú kör metszik vagy legalább is érintik egymást, amely utóbbi esetben a keresett két pont egybeesik AB egyenesnek egy C pontjában. A geometriából tudjuk, hogy e követelményeknek akkor teszünk eleget, ha r + (r -f- d) ^ D, azaz, ha 1. ábra.
