Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1915
Geréb József: Kármán Mór emlékezete
15 dum est, ut sit mens sana in corpore sano». Tehát nemcsak arra legyenek tekintettel az emberek, hogy egészséges legyen a testük, hanem, hogyha már egészséges a test, legyen ép, egészséges a lélek is, mert ez fontosabb, mint a test. Ez az igazi értelme a mondásnak. A buzgó, a lelkes ember, ki a hazáját és az emberiséget szolgálja, mondhatja, hogy nem törődik testével, hisz eszmékért olykor életünket is fel kell áldoznunk. Bizonyára iparkodni kell, hogy egészséges maradjon a test, de mint általános elv nem igaz, hogy csak egészséges testben van egészséges lélek. Nagy szerencsének tartom ránk nézve és istenáldás volt mesterünkre vonatkozólag is, hogy megtehette 1909-ben azt, amit elmélkedő és gyakorlati élete összefoglalásának nevezhetnék. Megengedte neki a Gondviselés, hogy mint az igazi pedagógus, — ki minden évet, sőt minden egyes tanító órát haszontalannak tart, ha eredményeit áttekinthető képben, illetőleg pár súlyos szóban egybe nem foglalja — hogy, mondom, élte alkonyán összefoglalhatta hosszú évtizedek munkájának gazdag eredményeit : rendszeres egybeállításban összegyűjtött pedagógiai dolgozatait.* Sohasem írt az elmélet kedvéért, mindig gyakorlati nagy célok érdekében használta tollát, s a különböző, sokszor nagy időközökben keletkezett tanulmányok mégis egy teljesen kialakult, egységes alapon álló filozófiai és pedagógiai gondolkodást tüntetnek fel. Két legtekintélyesebb testületünk hajtotta meg előtte zászlaját, a budapesti egyetem még 1909-ben, a Magyar Tudományos Akadémia három évvel később, s csak azért szólok az utóbbiról most mindjárt, mert vele alkalmasabb kapcsolatban illeszthetem előadásomba a pedagógiai dolgozatok értékelését, míg az előbbihez más természetű megjegyzéseket kívánok fűzni. Többen méltatták már e gyűjteményes munkát, de nem rájuk hivatkozom ; nem a jóbarátok és tanítványok esetleg elfogult véleményét akarom megszólal* Megjelentek két kötetben (Budapest, 1909. Eggenberger).
