Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1914

Szíjártó Miklós: Szabó Péter

és buzgó szorgalmú tanuló, évről-évre szép sikerrel végezte, amihez nagy segítségére volt ritka jó emlékezőtehetsége is. Már mint zsengekorú ifjú nagy kedvvel foglalkozott nehezebb számtani feladatok megoldásával és nagy örömet talált hosszú költemények megtanulásában és elszavalásában. A középiskolai tantárgyak mellett még idegen nyelveket és zenét is tanult. A franczia nyelv elemeibe édesatyja vezette be, zenei kiképzéséről pedig nagyapja gondoskodott. Az érettségi vizsgálatot 1886-ban tette le a kolozsvári ref. kollégiumban. Középiskolai tanulmányainak befejezése után, tudományszeretetétől és egyéni hajlamaitól vezetve, de talán a családi légkör hatásától is befolyásolva, a tanári pályát választotta. Négy éven át (1886—1890) a kolozsvári egyetemen mathematikai és természettani előadásokat hallgatott s 1890-ben a kolozsvári tanári vizsgáló-bizottság előtt mindkét szaktárgyából kitűnő eredménnyel vizsgázott. Az 1890/91. tanévben a budapesti egyetemen hallgatott előadásokat, s egyidejűleg intézetünknek rendes gyakorló tanárjelöltje volt. Ekkor ismerkedett meg a budapesti gyakorló iskolával. Ennek az intézetnek hagyományai a tanítás ügye iránt melegen érdeklődő lelkében fogékony talajra találtak, s egész életén át e hagyományoknak hű őrzője s buzgó terjesztője maradt. Tanári oklevelét Kolozsvárt kapta 1891 június 13-án.

Az 1891/92. évben katonai kötelezettségének tett eleget, s mint egyéves önkéntes szolgált a cs. és kir. 51. gyalogezredben. Itt is derekasan megállta helyét, a tisztivizsgát letéve, elnyerte a hadnagyi rangot. Szabó Péternek ekkor már módjában állott, hogy megkezdje a tanári pályán való munkásságot s hogy egyszersmind megszerezze a tudományos képzettség díszes bizonyítványát, a doktori oklevelet is. 0 azonban, akit tárgyilagossága mindig önmagával szemben tett legszigorúbbá, úgy érezte, hogy a tanári pályán való sikeres működéshez még több tapasztalatra, még szélesebb látókörre, a doktori oklevél méltó elnyeréséhez pedig ismereteinek bővítésére és mélyítésére van szüksége. Ilyen célok vezették őt két teljes esztendőig tartó külföldi útjára; az 1892/93. évet a berlini, az 1894/95. évet pedig a párisi egyetemen töltötte. Külföldi tanulmányútjának ideje alatt, 1894. június 30-án kapta meg Kolozsvárt «summa cum laude» fokozattal a doktori oklevelet. «Az algebrai testek elméletének alkal53