Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1914

Császár Elemér: Badics Ferenc

41

másik fél ellen, és miközben mind a két fél reámutatna az észlelt hiányokra, módot is kereshetnének az orvoslásra. Másfelől, s ez talán még fontosabb, a szülők előadhatnák nézeteiket a nevelés közérdekű kérdéseiről s a tanárok fölvilágosíthatnák a szülőket a tanítás és nevelés céljáról, eszközeiről, tájékoztathatnák az elérhető eredményekről és útmutatással szolgálhatnának arra a módra nézve, mint támogathatná és egészíthetné ki a szülői ház a maga eszközeivel az iskola munkáját. Igazgatónk fölkarolta az eszmét és megnyerve hozzá a közoktatásügyi kormány támogatását, 1901-től 1904-ig hét szülői értekezletet rendezett. Az értekezletek nagyszámú érdeklődő részvételével, tervszerűen folytak le. Egy vagy több határozottan megállapított pedagógiai vagy gyakorlati kérdés szolgált kiindulópontul s az intézet egyik tanárának — egyízben magának az igazgatónak — előadása alapul, ehhez fűződtek a viták, melyeknek vezetését és összefoglalását mindenkor ő végezte, mint az értekezletek elnöke. A tanácskozások nemcsak eredménnyel jártak -— úgy hogy iskolánk belső életében gyakorlati intézkedésekre vezettek — hanem utánzásra is találtak: több, főként vidéki intézet meghonosította példánkra az új intézményt, s még többfelől nyilatkozott készség aziránt, hogy adandó alkalommal kísérletet tesznek megvalósításra.

Messzebbre nyúlnak vissza a Gyakorló-fő gimnáziumi egyesület megteremtésének előkészületei. Már 1897-ben, mikor az intézet fönnállásának 25. évfordulóját ünnepelte, fölmerült híveiben az az eszme, hogy annak a ragaszkodásnak kifejezésére, mely a gyakorló-iskola tanárait és végzett tanítványait egymáshoz és az intézethez kapcsolja, külső jelentkezési formát kellene találni, valami keretet, mely összetartsa a múltat a jelennel, alkalmat adjon az érintkezésre és eszmecserére az iskola egykori vezetői és végzett növendékei, valamint a gyakorló főgimnázium hagyományainak új sáfárai között. A terv, egy egyesület alakítása, szinte készen pattant ki, de megvalósításának útját állta, hogy a következő esztendőben iotézetünk két vezetője kidőlt, Yolf .György meghalt, Kármán Mórt pedig betegsége távol tartotta az iskolától. Badics Ferenc, alighogy átvette a vezetést, kiterjesztette figyelmét erre a kérdésre is, s az ő céltudatos szívóssága csakhamar életre hívta az egyesületet. Az