Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1914
Császár Elemér: Badics Ferenc
40 közepétől 1914 végéig, tehát a gyakorló-iskola négyévtizedes életének jóval több mint a harmad része az ő vezetése alatt pergett le. Ez a másfél évtizedet meghaladó idő nem szűkölködött mozgalmakban. Az egyikre már céloztam : a tanári kar kicserélődésére. Az 1897/98-iki tanév tanári testületé lassan, de állandóan megfogyatkozott, s bár szerencsére — egy szomorú kivétellel — a közoktatásügy érdeke hívta el érdemesebb tanárainkat magasabbrendű állásokba, az eredményen ez nem változtat, igazgatónknak régi, kipróbált munkatársai helyett újakat kellett keresnie. Az idő haladt, és Badics Ferenc, aki 1898-ban az egykét évvel korábban érkezett Geréb Józseffel és Waldapfel Jánossal az intézet legújabb tagja volt, alig egy évtized alatt a legrégibbek közé tartozott. Ekkor már nemcsak állásánál, hanem az iskolánkban eltöltött idő hosszánál fogva is mindjobban reá háramlóit a kötelesség, hogy az intézet hagyományait átszármaztassa az új tanári nemzedékre. Majd mindannyian ehhez az új nemzedékhez tartozván, nem volna ildomos fölvetnünk azt a kérdést, sikerült-e Badics Ferencnek úgy betölteni fiatalabb erőkkel az időnként támadt űrt, hogy iskolánk ne sínylelje meg túlságosan régi értékes tanárai elvesztét. De bár érezzük azt a nagy távolságot, mely elődeinktől elválaszt, annyit talán szabad megállapítanunk, hogy legjobb igyekezetünkkel iparkodtunk beleilleszkedni iskolánk szellemébe s mindig tudatában voltunk a reánk bízott föladat nagyságának. Erőnk talán hiányzott, de akaratunk megvolt. Intézetünk életének Badics Ferenc igazgatósága alatt lefolyt szakaszából négy nagy mozzanatot emelek ki, mindegyik vagy egyenesen az ő kezdeményezésével indult meg vagy ő hajtotta végre. Időrendben első közöttük a szülői értekezletek intézménye. Intézetünk pedagógusa, Waldapfel János, már 1900-ban megpendítette azt az eszmét, hogy a család és iskola között helyenként fönnálló és időnként kitörő elégedetlenség megszüntetésére, a család és az iskola kölcsönös megismerésének előmozdítására ú. n. szülői értekezleteket kellene tartani, azaz bizonyos, tanítványaink testi-lelki életére vonatkozó, kérdéseket a szülőknek és tanároknak együtt, közös tanácskozások során megvitatni. Az iskola is, a szülői ház is előadhatná panaszait, kifogásait a
