Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1914

Császár Elemér: Badics Ferenc

37

felelt is meg hivatásának, érezve és éreztetve, hogy nemcsak a maga nevében szerepel, hanem mint egy testület képviselője s egy intézet feje: tetteinek és szavainak súlyát egy nagy közösség orkölcsi ereje fokozza.

Többször nyílt alkalma igazgatónknak arra is, hogy intézetünk falai között tisztelhessen előkelő vendégeket. A gyakorló- iskola kivételes helyzetével állandóan magára vonta mind a magyar tanügyi kormány vezetőinek, mind oktatásunk érdemes munkásainak érdeklődését, sajátságos berendezése pedig, az évenként egymást váltó páratlan-páros osztályokkal, különleges hivatása, a tanárjelöltek képzése, valamint methodikus eljárásunk fölkeltette a külföld figyelmét is. Közoktatásügyi minisztereink közül ismételten megtisztelte látogatásával intézetünket Wlassics Gyula, aki azzal is kitüntette, hogy mind a két fiát nálunk iskoláztatta, és Apponyi Albert gróf, aki 1906. őszén egy egész délelőttöt szentelt intézetünknek. Megszemlélte összes szertárainkat és helyiségeinket, ellátogatott minden osztályba s végighallgatta a rendes iskolai órákat. Volt szerencsénk Zsilinszky Mihály, Molnár Viktor és Tóth János államtitkárokhoz is, s alig múlt el esztendő, hogy a középiskolai ügyosztály vezetői, Boncz Ödön és Barkóczy Sándor báró, föl ne keresték volna iskolánkat. Hazai közoktatásügyünk érdemes és nagy- tekintélyű vagy tanulni vágyó munkásain kívül — köztük szerepel egy zágrábi egyetemi tanár — sűrűn megfordultak nálunk külföldi tudósok és pedagógusok is, akik részint pusztán ismereteik bővítése kedvéért, részint kormányuk megbízásából tanulmányozták az előttük idegen nemzetek jelesebb középiskoláinak munkáját. így Badics igazgatósága alatt vendégeink sorában találunk németországi, párizsi, cambridgei, sőt még laplatai (Argentina) egyetemi tanárokat is, s több Ízben volt alkalmunk a francia kormány képviselőjének bemutatni épületünket és tanító munkánkat. A magasrangú vendégek fogadása és kalauzolása, magyarázatok és fölvilágosítások nyújtása — noha a tanári kar egyes tagjai is szíves készséggel állottak vendégeink rendelkezésére, — elsősorban az igazgató kötelessége volt, s ő minden ízben a nála megszokott figyelemmel teljesítette föladatát. Piajta volt, hogy vendégeink előtt föltárja és kiemelje azt, ami munkánkban a rendestől eltérő vagy becses, hogy iskolánknak jó hírét-