Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1914
Császár Elemér: Badics Ferenc
32 szeniorunk !* És mégis, az eredmény egy pillanatig sem volt kétséges. Badics Ferenc más szabású igazgató volt, mint előde, de szintén gazdag értékes vonásokban. Csak egy tekintetben volt teljes közöttük az egyezés: ő is elsősorban és alapjában tudós. Intézetünkhöz már mint az Akadémia lev. tagja került, számos kisebb dolgozaton, tanulmányon, iskolai könyvön és kiadáson kívül két nagyméretű, fölfogásában új, adatokban és eredményekben gazdag monográfiának** szerzője s a rendkívül elterjedt Képes Irodalomtörténetnek Beöthy Zsolt mellett segédszerkesztője. Tekintély az irodalomtörténetírás terén, s ezáltal tekintély egyszersmind tanártársai előtt, méltó követője az igazgatói székben két elődének, Bartal Antalnak és Yolf Györgynek. De tudott tekintélyt tartani is. Ismerte érdemeit, meg azt a díszt, mely állásával jár, s megkövetelte másoktól is, hogy elismerjék. De mint a világos pillantású, önérzetes emberek, ép oly jól ismerte mások érdemeit is s teljes mértékben méltányolta. A tudós tekintélyén kívül ez az igazságosság és elfogulatlanság volt másik eszi öze a hatásának. Irigység és féltékenység, oly gyakori fogyatkozása a vezető egyéniségeknek, egészen hiányzott leikéből, ellenkezőleg, mások sikereinek épúgy örült, mint a magáéinak. Különösen intézetünk tagjait zárta szívébe. Ha valamelyik tanártársának tudományos vagy közéleti munkásságát kitüntették az illetékes tényezők, ha valamelyik volt jelöltünk vagy növendékünk később, az életbe lépve dicsőséget szerzett nevének — s hála Istennek, mindegyik nemre bőven van példánk — Badics az elsők között volt, aki üdvözletével fölkereste s a dicsőség sugarainak egy részét rávetítette iskolánkra. Olyan szerencsés, közvetetlen formában üdvözölte munkatársait és tanítványait, még a kevésbbé jelentékeny alkalmakkor, egy- egy ünnepi szónoklat, egy-egy sikerült tanítási óra vagy össze* A Badicstól 18y8-ban itt talált testületnek két, illetőleg Kármán Mórral együtt három tagja egyetemi rendes tanár: Beke Manó és Négyesy László ; kettő az Eötvös-Kollegium vezető tanári állásába került: Gyomlay Gyula és Mika Sándor ; egy főgimnáziumi igazgató lett: Wagner Alajos, s csak Staub Móric halt meg mint intézetünk tagja. ** Gaal József élete, 1881. — Fáy András életrajza. 1891 ; ezt a művét az Akadémia a Lévay-díjjal tűntette ki.
