Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1912
Dr. Badics Ferenc: Visszatekintés iskolánk negyvenéves multjára
15 el továbbá nyugalomban vagy más munkakörben: Bártól Antal (t 1909.), Bein Károly (1907.), Szilasi Móric (1905.) és legutóbb (1912.) Mika Sándor. Legyen áldott emlékezetük ! A többiek, kik elhagyták intézetünket, mindnyájan úgy hagyták el, hogy tágabb vagy magasabb munkakörbe jutottak, Egy-két számadat mindennél jobban mutatja, mily nagy szellemi tökével dolgozik intézetünk; fennállása óta állandóan volt (s most is van) a tanári-karban egy-egy rendes s több levelező tagja vagy szakbizottsági tagja a Magyar Tud. Akadémiának s több magántanára a tudományos egyetemnek. Az intézetnél 40 év alatt működött rendes és helyettes vagy kisegítő tanárok közül kilencen lettek egyetemi rendes, ketten rendkívüli és- hatan magántanárokká. íme kedves fiaim, a tudománynak ilyen díszei fáradoztak régebben s fáradoznak most is nálunk az ifjabb tanár-nemzedék képzésén s a tanuló ifjúság nevelésén. Örömünkre és büszkeségünkre szolgál, hogy ezek sorából is sokan vannak, kik a tudományos és polgári élet terén— «karral s fővel — Isten után vitték sokra!» Hadd állítsak össze ezekről is néhány számadatot. Az első évtizedben 236, a másodikban 217, a harmadikban 244, a negyedikben 404, összesen tehát a 40 év alatt 1101 tanárjelölt működött intézetünknél, nem számítva azokat, kik másod vagy harmad évben is tagjai voltak iskolánknak. Közülök is többen lettek később tagjai az Akadémiának, s nem számítva a később tanári-karunkba lépőket, 12-en lettek egyetemi rendes tanárokká s még többén magán- vagy főiskolai tanárokká vagy a tanügyi administráció terén igazgatókká és főigazgatókká. Tanulóinkról, csak azokat véve számba, akik iskolánkban fejezték be tanulmányaikat, a következő számadatok beszélnek : 40 év alatt 18-szór volt iskolánkban teljes érettségi vizsgálat, s a javító-vizsgálatok eredményét is beleszámítva, összesen 458 tanuló nyert nádunk érettségi bizonyítványt. Ezek természetesen a legkülönbözőbb életpályákon folytatták tanulmányaikat s a régebben végzettek már mint egyetemi tanárok, orvosok, ügyvédek, országgyűlési képviselők, a hivatali és katonai pályán mint magas állású tisztviselők és törzstisztek, a gyakorlati életpályán mint építészek, mérnökök, gyárosok, bankigazgatók stb. igen sokan vezető állásokba küzdötték fel magukat, bizonyára nemcsak tehetségükkel, hanem szorgalmukkal és erkölcsi értékükkel is, s mint ahogy mi büszkén tekintünk rájuk, mert munkánk sikerét is dicséri az ő kiválóságuk, évek során sok jelét tapasztaltuk viszont annak is, hogy ők sem feledkeztek meg arról az intézetről, ahol műveltségük alapjait kapták, s ahol jellemök kialakulására is irányító és üdvös befolyást nyertek. /
