Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1911
Néhány fizikai kísérlet az elektromosságtan köréből
29 ívlámpa sivításával együttjáró váltakozó áram periódusszáma: 1 mely kifejezésben L a henry vei mért önindukciót és C a faradokkal mért kapacitást jelenti. Az 5. és 6. pont alatt leírt kísérletekkel, amidőn L = O'OOl henry és C = 8 MF. = 8. 10~fi farad volt a vezetőkörbe iktatva, az ívlámpa hangjának rezgésszámát zenei hallás útján megítélve 1740-nek találtuk.- Erre az esetre alkalmazva a fenti képletet, azt találjuk, hogy:------=.______= 1781, 2tt/8. 10“h. 1(T3 ami eléggé közel esik 1740-hez. Természetesen ez a képlet arra az esetre szól, amidőn a periódusszám csak az önindukciótól és a kapacitástól függ és a vezeték meg az ívlámpa ellenállását elhanyagolhatjuk, amit különben megközelítően fel is tételezhetünk. Mivel a sivító lámpa mellékkörében mutatkozó váltakozó áramnál az elektromosság ide-oda mozgásának periódusszáma kizárólag magának a vezetőkörnek jellemző adataitól (önindukció, kapacitás, ellenállás) függ, ezt a váltakozó áramot elektromos rezgésnek hívjuk, azokkal a váltakozó áramokkal szemben, amelyeknél a periódusszámot valamely külső ok szabja meg. Ilyen váltakozó áram pl. a váltakozó áramú generátor árama, mert bármilyen természetű legyen is a külső vezeték, a gerjesztett váltakozó áram periódusát mindig a generátor szabja meg. Ha az elektromosság ide-oda mozgását pl. egy inga mozgásával hasonlítjuk össze, az elektromos rezgésnek az inga lengése, a szorosabb értelemben vett váltakozó áramnak pedig az ingának valamely lengésszerű kényszermozgása felel meg. Az eddig felsorolt kísérletek csak azt mutatják, hogy a sivító lámpa mellékvezetőkörében ohian elektromos rezgés megy 1 regbe, amelynek rezgésszáma ——|==, és hogy ugyanekkora a sivító lámpa hangjának rezgésszáma is, de a jelenség keletkezését, szóval magát a jelenséget nem magyarázzák meg. Erről csak úgy nyerhetünk tiszta képet, ha lépésről-lépésre meggondoljuk, hogy mi .mehet végbe ennél az összeállításnál. Ha az ívlámpát vele egyenlő ellenállású dróttal helyettesítjük, a kondenzátor feltöltődik az Fj, I1,, pontok (7. ábra) feszültségkülönbségének megfelelően. Elektrosztatikai egyensúlyi állapot áll elő és nem kapunk állandó elektromos rözgést. Ezt
