Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1911
Néhány fizikai kísérlet az elektromosságtan köréből
12 több ezer cm is lehet, a potenciál az elektrométerrel való összekötés után le sem olvasható kis értékre száll alá. Nagy kapacitást ezzel az eljárással rendszerint úgy mérünk, hogy az elektro- métert egy másik, kisebb kapacitású vezetővel összekötve használjuk, amelynek kapacitását már előbb meghatároztuk. Ekkor a fenti képletben levő c az eleklrométer és segedvezető kapacitásának összegét jelenti. A tanulók a fizikai gyakorlatokon első sorban így határozták meg leydeni palackok kapacitását, de egy másik eljárást is használtak, amely kissé mélyebben járó fizikai meggondolást és egyszersmind némi matematikai készséget is kíván. Ennél az eljárásnál (1. ábra) az elektrométert összekötjük azzal a nagy kapacitású leydeni palackkal, melynek C kapacitását akarjuk meghatározni, s a leydeni palack golyójába 30— 1. ábra. 40 cm hosszú, merev drótot erősítünk vízszintesen. Itt az elektro- méter és a drótok kapacitását, ami legfeljebb 15 cm-t tesz ki, számba sem kell vennünk a leydeni palack kapacitása mellett. A le}Tdeni palackot V0 potenciálra töltjük, amit az elektrométer- ről leolvasunk. Ha most a leydeni palackról kinyúló drótot megérintjük egy 10 cm sugarú, szigetelő lábon álló fémgömbbel, melynek kapacitása c=10 cm, akkor a leydeni palack potenciáljának esését észre sem vesszük. Ha azonban egymásután sokszor, n-szer érintjük meg a gömbbel a drótot, előbb minden egyes alkalommal a gömböt kezünkkel kisütve, akkor végre a leydeni palack potenciálja az n számú érintés után már észrevehetően száll alá Vn potenciálra. A gömbbel nem szabad közvetlenül a leydeni palack golyóját érintgetnünk, mert így a gömb kapacitása megváltozik. A feladat abban áll, hogy a leydeni palack C kapacitása miként számítható ki r, E0. n és Vn adatokból.
