Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1938
Minden műsorszám a szeretetnek egy-egy virága volt, melyet a gyermekek a szülőknek nyújtottak. A vallásos és hazafias nevelés mellett az elemi iskola, főfeladata az értelem nevelése. Ennek célja: a gyermek ismereteinek növelése, értelmének fejlesztése, másszóval: alaprakás a későbbi tanulmányokhoz, illetve előkészítés a gyakorlati életre. Arra törekedtünk, hogy necsak szélesítsük, hanem mélyítsük is a tanulók tudását. Iskolánk növendékei a négy osztály elvégzése után majdnem kivétel nélkül a gimnáziumba lépnek át. Tehát a tudásnak oly mértékével kell felruháznunk őket, hogy ott kellő szorgalommal könnyen boldogulhassanak. A tantervben megkövetelt tantárgyak mellett a német nyelvet rendszeresen tanítjuk a II. osztálytól kezdve. Ez is olyan tényező, mely elemi iskolánk tanulóinak nemcsak a középiskolában, hanem az életben is előnyükre válik. Az ismeretek bővítését és elmélyítését szolgálják a tanulmányi kirándulások. Ma egy iskola sem lehet el az élet szemlélete nélkül. A tanításnak szükséges függeléke a szemléltetés és anyaggyűjtés, amelyeknek részletes megbeszélésére az egyes tanítások keretében alkalomszerűen sor kerül. Ä tantestület tagjainak továbbképzése. Az oktatói- és nevelői munka a testület szellemi adottságától és egyéni rátermettségétől függ. A testületnek minden tagja önképzéssel, ma,ga bírálattal gyarapította készségét, gazdagította intuitív szuggeráló erejét a gyermek tanításában, nevelésében, megismerni igyekezett a gyermeket a megfigyelésekből, a környezettanulmányokból otthon és az iskolában. A testületnek e célból rendelkezésre állanak a belföldi és külföldi szaklapok, az iskolának több, mint ezer kötetből álló és minden évben értékes művekkel bővülő tanítói könyvtára. A továbbképzés szolgálatában állottak a Pedagógiai Szemináriumban tartott továbbképző- és zsinór írástanfolyamok. A továbbképző tanfolyamon a tanfelügyelőség meghívása folytán résztvett: Hex Ferenc tanító és Lányi Mária tanítónő, a zsinórírás tanfolyamán pedig: Gadányi János igazgató és Herendi Károly tanító. A Simányi-alap jövedelméből 300 pengőt juttatott a fenn- tartchatóság külföldi tanulmányútra. Ezt az összeget a tanító- testület Gadányi János igazgatónak ítélte oda. Gadányi János Németországban tanulmányozta az oktatás és nevelés módszereit, az iskolák munkateljesítményét és a német nép életviszonyait a harmadik birodalomban. Tanulmányújáról érdekes és értékes felolvasást tartott az egyházmegyei tanító- gyűlésen. Az idei évben 500 pengő áll rendelkezésre s'így Ismét- alkalom nyílik arra, hogy a testületnek más tagja szerezhet külföldi tapasztalatokat. 10
