Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1932

5

is tartott. Ügyszintén gyermek-színielőadásokat, mely alkalommal a nézőtér megtelt vidám gyermeksereggel s azok kísérőivel.

Az ő meséi bizony soká fülükbe csengtek itthagyott apróságainak és bizonyára sokáig várták a hihetetlen gyorsasággal eltűnt tanító bácsit, hogy egyszer csak belép hozzájuk és elkezdi újra: „Hol volt, hol nem volt...“ És most róla emlékezvén, úgy érezzük, hogy azok a magvak, amelyeket kicsinyeinek zsenge leikébe plántált, termő talajra hullottak. Mint a költő mondta róla:

„így emeltél te önmagad Szent emléket, mely megmarad,

Mert a lelkűnkbe zártan él S mindig rólad beszél.“ (ifj. dr. Bókay J.)

Az árván maradt II. fiú-osztályt Lányi Mária, az összeomlás után Selmecbányáról menekült s iskolánkba beosztott helyettes tanítónő vette át, ki nagy szorgalommal és hozzáértéssel igyekezett a pásztor nélkül maradt báránykáknak gondozója és nevelője, szeretetével pedig vigasztalója lenni. Hogy ez sikerült is neki, azt mutatja, hogy még a III. osztályban is ő végezte a nemes feladatot, úgy a felettes hatóság, mint a szülők megelégedésére.

Még az elköltözött kartárs sírja felett ki sem hajtottak a virágok s a bánatos szemekben fel sem száradtak a köny- nyek, amikor fájó szívvel láttuk iskolánk igazgatóját, Szusz Lajost küzködni egy kegyetlen kórral. Szomorúan láttuk a hatalmas szervezet lassú összeomlását, lelkének mind bánatosabbra fordulását és felgyógyulásában való reményének elhalványulását. Hiába volt az orvosi tudomány, hiába volt a súlyos műtét, nem volt segítség. 1925 január 24-én délután hat órakor kiszenvedett 50 éves korában.

Szusz Lajos Bánfalván (Sopron m.) született 1874-ben. Tanulmányait a soproni ev. líceumban és a soproni ev. tanítóképző-intézetben végezte. Egy évig Vászolyban (Zala m.), majd a székesfőváros elemi iskoláiban tanítóskodott. Iskolánkhoz 1906-ban választatott meg Lux Ede utódjául. Itt fejtette ki munkásságának legjavát. Mint tanító a fegyelmezettségnek mintaképe volt. Tanítási modora s az elért eredmény által csakhamar kitűnt s nemcsak iskolánkba vonzotta a gondos tanítást és nevelést igénylő szülők gyermekeit, hanem a legelőkelőbb családok bízták avatott kezére gyermekeiknek házi tanítását. Az ő kezdeményezésére léptettük életbe iskolánknál a fővárosi viszonyoknak jobban megfelelő délelőtti egyhuzamban való tanítást, valamint az osztályfelvezető rendszert. ,