Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1916
5 kötelességét, mint békében polgári teendőit. Mégis talált időt arra, hogy egy-egy tábori lapot küldjön a Deák-térre, szeptember 1-én, mikor megnyíltak az iskola kapui, karácsonykor, mikor ki-ki családjával ünnepelhetett. A leánykák igen nehezen nélkülözték szeretett tanárukat és meg is írták ezt neki. Ha már élőszóval nem lehetett, legalább papíron tárták fel előtte szívük ügyes-bajos dolgait. Micsoda öröm volt, mikor egyszer-egyszer megjött a tábori posta! Harmincnegyven gyöngysoros rózsaszín lap, mely csupa szerétéiről, a gyermekek közé való vágyódásról beszélt. Végre sikerült vágya, itt a fővárosban oktatta a rokkant katonákat s volt egy-egy szabad órája, hogy ellátogasson az iskola épületébe, ott lehessen néha az Önképzőkör előadásán. Mennyire élvezte a gyermekek haladását, törekvését! Ott volt az év zárásánál s remélte, hogy jövőre már elül a világfergeteg s akkor ö is velünk folytatja, ahol abbahagyta a szeretett munkát. Másként történt! Egy heti súlyos szenvedés megtörte herku- lesi szervezetét. Itt hagyott bennünket, akik immár csak az emlékét idézhetjük lelki szemünk elé. Példája a lelkesedéssel végzett köte- lességteljesitésre buzdít s mint ilyen örökké él körünkben. Békesség legyen vele ! SCHOLTZ MARGIT f Kedves Margit nénink művésznő volt, nemcsak mikor festett, •de minden cselekedetében. Szép lelkének gazdag tárházából előbukkantak a kincsek a rajzórán éppúgy, mint az óraközökben. Rajztermében összegyűjtötte a volt és jelenlegi növendékek jobb rajzait, hogy buzdításul megmutassa a bátortalanoknak. A falakat képekkel díszítette, hogy ezek ihlessék a műhelyében dolgozókat. Ősszel, tavasszal garmadával hozta a hangulatos, színpompás bokrétákat, hogy örüljenek a gyermekek, élvezzék a természet csodás alkotásait és kedvvel lássanak azok megörökítéséhez. Persze nem sikerült mindig, de ő jóságos bátorítással segítette át az igyekvőket minden nehézségen. Rajongással szerette a szépmüvé- szet remekeit, hangyaszorgalommal gyűjtötte a rajzokat, hímzéseket. Ezeket is szemléltette, magyarázta a gyermekeknek s így buzdította őket a tervezésre; hogy pedig ez holt tőke ne legyen, ünnepi meghívókat, műsorokat díszíttetett. Valóságos pályázatot hirdetett,
