Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1910

18

Megismertetjük a gyermeket irásbelileg: az összeadás, a kivonás, szorzás és osztással. Minden egyes műveletnél az egyes tényezők elnevezéseit közöljük. A szorzás és osztás egy- és kétjegyű, szorzó, illetve osztóval is gyakorlandó. A kivonás és osztásnál a bizonyítás kedvéért az ű. n. próbák sem hagyandók el.

Megismertetjük a műveleteket különnevű számokkal is, úgyszintén tanítjuk a római számjegyeket.

III. Természetrajz.

(2 óra.)

1.

A természetrajz tanításának célja, hogy megismertesse a tanulókat a természeti tárgyakkal és ezek hasznos vagy káros tulajdonságaival; megked- veltesse velük a természetet és megerősítse vallásos érzelmeiket.

Az élötermészet jelenségeinek tanítását a biológiára alapítjuk. Ezt pedig elérhetjük, ha a természeti tárgyakat mint a természetben élő, ható és hatásokat elfogadó egyéneket együttességükben és kölcsönhatásukban tárgyaljuk.

2.

A III. osztály anyaga:

A ház hasznos állatai: emlősök a kutya, macska, ló, szamár, sertés, szarvasmarha, juh, kecske. Madarak: tyúkok, lúd, kacsa, galamb. Rovarok: a méh, selyemhernyó és lepke.

A ház alkalmatlan és kártékony állatai: egér, patkány, menyét, görény; héja, sólyom; légy, pók, sváb, poloska, bolha, moly.

A kert állatvilága: cserebogár, lepkék, (galagony-, káposzta), csiga, földi giliszta; vakondok, tüskésdisznó, denevér,' fecske; hangya, katica-, futó-, báb- rabló-, temető-bogár. Szobai növények : muskátli, fukszia, jácint, tulipán, fikusz aszpidisztra stb.

Az utca és sétatér növényei: akác-, jávor-, vadgesztenye-, platán-, hárs- és fenyőfa, az orgona-cserje. A virágos-kert: liliom, szegfű, rezeda, rózsa. A konyhakert: burgonya, paradicsom, paprika, hüvelyesek, káposzta- félék, hagyma, petrezselyem, sárgarépa, tök, uborka, dinye. A gyümölcsöskert; mandula-, barack-, cseresznye- és meggy-, szilva-, dió-, alma és körtefa.

Ásványok: a konyhasó, kőszén, petroleum, mészkő.

IV. Földrajz.

(3 óra.)

1.

Ezen tárgy tanítása ezen a fokon tulajdonképen a beszéd- és ért.- gyakorlat folytatása. Nem puszta földrajz, hanem mindazon ismeretek összekapcsolása, melyek a föld ismeretéhez fűződnek.

Gyakorlati célja, hogy a tanuló megértse azokat a földrajzi jelenségeket, amelyek a föld fölületén szeme elé tárulnak és ezeknek egymásra és az emberre való hatásáról, a természetben uralkodó rendről fogalmat szerezzen.