Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1903
9 olaj a ruhán, leesett könyveken, füzeteken stb, zsíros foltott okozott. előbb említett előnye dacára sem használjuk, hanem e helyett inkább a por és piszok képződését itt behurcolását iparkodunk megakadályozni. Az iskolai helyiségek vilát/ossága kiváló figyelmet érdemel már csak azért is, mert az iskolai foglalkozás és munka sokszor olvasásból, Írásból, szemlélésből vagy rajzolásból, kézimunka végzéséből áll, ami a szem károsodása nélkül csak igen jó világítás mellett lehetséges. Mihelyt a világosság nem elégséges, közel kell hajolnunk ahhoz a tárgyhoz (könyv, füzet, kézimunka stb.) melyet néznünk kell, ami a szemet kifárasztja, megerőlteti, szemfájást, könnyezést, kettőslátást stb. okoz A fej előrehajtása vértorlódást idéz elő a fejben, ami viszont sokszor vezet fejfájásra, orrvérzésre; a szemben létesülő vérpangás pedig csökkenti a szemgolyó burkainak ellenállóképességét. Ha most a közeibe nézéskor |a két szem a nézett tárgyra irányul, a szemizmok ráfeszülnek a szemgolyóra. Ennek hatása alatt aztán a szem előbb-utóbb megnyúlik, közellátóvá lesz. s olyan elváltozásokat szenved, amelyek a látás élességét is csökkentik. A közel vagy másként: rövidlátó szem a a távolba csak alkalmas szemüveggel lát, és nem gyógyítható meg. Ámbár kétségtelen, hogy egyes családokban a szem gyengébb alkata ép úgy öröklődik, mint annyi más családi vonás, s az ilyen család tagjainál sokkat könnyebben fejlődik aztán ki a közellátás, úgy hogy sokan a közellátást öröldékeny betegségnek hiszik, —- mégis tény az, hogy a huzamos közelbenézés szokott a közellátás kifejlődésére vezetni Az már aztán mindegy, hogy a túlságosan „szemrontó“ kézimunka kényszerit-e arra a közelbenézésre,(melynek apró, egymástól alig megkülömböztethető részletei erősen fárasztják a szemet, vagy apró és sürü nyomásai könyvek, vagy ha'vány ceruzával, silány tintával, színes vagy áttünő papirosra irt jegyzetek, vagy a rósz világítás Különösen ártalmas azért a szemre esti félhomályban, vagy a szoba egyik sötét, ablaktól, lámpától távol eső zugában, vagy gyengefényü vagy épen lobogva égőlámpa, gyertya fénye mellett dolgozni A túlságosan erős valamint az erősen színes fény szintén megerőlteti és kápráztatja, rontja a szemet. Vakító napfényen nem szabad dolgozni. A nappali s az ahhoz közel álló villamos ivlámpa szolgáltatta fehér fény mellett csak a sárgát tűri jól a szem ; legfeljebb halvány zöldesbe szabad játszania, mint pd. azAuerlámpák fénye. Az ibolya fény, amit sok villamos ivlámpa áraszt, a legártalmasabb a szemre. Otthoni dolgozásra azért egy jő petroleum vagy gázlámpa, vagy még inkább a sárgafényü villamos izzólámpa a legalkalmasabb Az ilyen vilbunosvilágitás nemcsak azért a legjobb, mert legkevésbé veszélyes, (a petroleum és gázvilágitásnál a robbanás és tűzve szély nincs kizárva!), de azért is, mert kényelmes, egyszerű a kezelése, nem melegít annyira, mint a petroleum vagy épen a gázlámpa lángja, különösen pedig mert ez az egyetlen világítási mód, amely nem égéssel, lánggal világit, tehát égési gázokat nem fejleszt s igy nem is rontja a levegőt. A lámpa sugárzó melege
